A politikai kommunikáció részének tűnhet, de tény, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok soha nem voltak ennyire szorosak, mint november 5. óta. Olyan ugyanis még nem fordult elő, hogy egy (megválasztott) amerikai elnök egy hónapon belül többször tárgyaljon a magyar miniszterelnökkel. Márpedig most több, egymástól független forrás szerint ez történik: az amerikai elnökválasztás óta már több telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump és Orbán Viktor.
Egy kormányzati forrás szerint Orbán Viktor már azzal kivételes helyzetbe került, hogy a győztes választás után Donald Trump hívta fel – az újraválasztott elnök a magyar kormányfőn kívül csak Benjámin Netanjáhú izraeli kormányfővel szemben gyakorolt ilyen gesztust. „A többieknek sorba kellett állniuk” – mondta a Szabad Európa forrása. Az első telefonbeszélgetés még valóban főleg protokolláris jellegű volt, az azóta történtek azonban – a lap információi szerint legutóbb múlt héten – már konkrét ügyekről szóltak.
A Szabad Európa úgy tudja, Donald Trumpot elsősorban az érdekli, Orbán Viktor mit gondol az Ukrajnában zajló háború gyors lezárásáról. Egy forrás szerint az amerikai elnök többek között arról kérdezte őt, milyennek látja Oroszország képességeit a háború folytatására, mennyire látja háborúállónak Vlagyimir Putyin rendszerét, és ennek fényében milyen rendezési menetrendet képzel el.
Orbán Viktor korábban többször kifejtette, hogy a háborút anyagháborúnak tartja, emiatt úgy véli, Oroszország jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezik és tovább képes fenntartani a jelenlegi helyzetet, még ha nem is tud elérni az eddigiekhez képest látványos harctéri sikereket. Ukrajna viszont – a magyar kormányfő szerint – teljes mértékben a nyugati donoroktól függ, ennek a támogatásnak a fenntartása pedig hosszabb távon egyre bizonytalanabb. A miniszterelnök szerint ezért előbb azonnali tűzszünetre lenne szükség, ezután lehetne elkezdeni tárgyalni egy későbbi, hosszú távú békemegállapodásról. Ezek az elképzelések egyébként elég közel állnak Donald Trump eddigi nyilatkozataihoz, aki azt állítja, „24 óra alatt békét teremt Ukrajnában”.
Több elemző is elmondta, hogy januári beiktatása után Trump valószínűleg néhány gyors, látványos politikai sikert akar felmutatni, ezek egyike a harcok berekesztése lehet Ukrajnában – akár azon az áron is, hogy nem születik hosszabb távon fenntartható békemegállapodás. (Trump négy év múlva már nem indulhat újra az elnökségért.) Bár a NATO és az Európai Unió számos meghatározó tagállama egyelőre töretlenül kiáll Ukrajna támogatása mellett, a helyzet már középtávon is bizonytalan: Németországban februárban előrehozott választások lesznek, Franciaországban is az összeomlás szélén egyensúlyoz Michel Barnier kormánya. Romániában éppen most okozott általános megdöbbenést egy Vlagyimir Putyint éltető elnökjelölt, Călin Georgescu semmiből jött győzelme az elnökválasztás első fordulójában (az alkotmánybíróság döntése értelmében újraszámolják a szavazatokat), Csehországban pedig jövőre az Orbán Viktor által békepártinak nevezett Andrej Babiš a legesélyesebb a választásokon.
Ebben a helyzetben valószínűleg könnyebb lesz nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy belemenjen valamilyen megállapodásba, főleg, hogy Ukrajna a fronton sem áll jól. A BBC néhány nappal ezelőtt közölt cikket arról, hogy „összeomolhat a front Ukrajnában”, Oroszország idén már több területet foglalt el, mint tavaly egész évben.
A már idézett kormányzati forrás szerint ebben a helyzetben decemberben valóban jöhet a békemisszió 2.0 Orbán Viktor részéről. A kormányfő július első napjaiban úgy vezette fel a magyar soros EU-elnökséget, hogy békemissziónak nevezett látogatást tett Kijevben, Moszkvában és Pekingben, július 11-én pedig Donald Trumpot is meglátogatta floridai rezidenciáján.
Feledy Botond külpolitikai szakértő erről Trump megválasztása után azt mondta a Szabad Európának, hogy a jó kapcsolat miatt Orbán Viktor – amennyiben létrejön – már keretezheti úgy az uniós elnökséget lezáró békemisszió 2.0-t, hogy „Donald Trump üzenetét viszi” a feleknek.
A lap forrása szerint ez lehet egy második békemisszió alapja. A részleteiről egyelőre keveset tudni, de a Szabad Európa informátora szerint az érintettek (vagyis Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök) júliusban is „nagyon nyitottak és rugalmasak voltak”, így napok alatt össze lehetett állítani a látogatások menetrendjét. Valószínűleg nem lehet más a helyzet most sem, ha valóban lesz misszió. Az időzítéssel kapcsolatban a lap annyit tudott meg, hogy szeretnék minél közelebb vagy az uniós elnökséget a soron következő Lengyelországnak átadó budapesti ceremónia (december 18.), vagy az évet lezáró brüsszeli EU-csúcs (december 19.) elé időzíteni. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
