A vádlott szüleivel és húgával élt egy családi házban, évek óta napi rendszerességgel fogyasztott marihuánát. 2023. szeptember 30-án barátaival egy házibulin vett részt, ahol életében először „bélyeg” formájában LSD-t fogyasztott, amitől hallucinációi keletkeztek és agresszívvé vált, ezért a házigazda elküldte a partiról, így a vádlott hazament. Éjfél után bódult állapotban ért haza, ahol bezúzta a bejárati ajtó üvegét és a konyhaajtót. Az otthon tartózkodó szülei és testvére meghallották és a konyhába siettek. A lány azért, hogy megakadályozza, hogy a vádlott kést vegyen elő, a pult elé ált, mire a testvére kétszer arcon ütötte, mire a lány beszaladt a szobájába.
Ezt követően a vádlott tovább hangoztatva, hogy „kinyírja magát és mindenkit”, magához vett egy konyhakést. Édesapja megpróbálta lefogni, dulakodni kezdtek, és a vádlott váratlanul rátámadt, többször mellkason szúrta, az arcán és a karjain is megvagdosta az édesapját. Közben a vádlott édesanyja hívta a segélyhívót, és végül sikerült lecsillapítania a fiát. A cselekmény következtében az apának életveszélyes sérülései keletkeztek, a súlyosabb eredmény, a halál bekövetkezése az idejekorán érkező szakszerű és célszerű orvosi ellátásnak köszönhetően maradt el.
A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvénszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt öt év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítélet ellen a vádlott és védője a minősítés megváltoztatása és a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a vádlottat terhelő börtönbüntetést és a közügyektől eltiltás mértékét négy -négy évre leszállította. Elrendelte a vádlott által 6 hónap időtartamban előzetes letartóztatásban töltött idő beszámítását a szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú bíróság a törvényszék által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a bűncselekményt követően a sértetten életmentő műtétet hajtottak végre.
Az ítélőtábla elvetette a fellebbezés azon álláspontját, hogy a vádlott cselekménye nem emberölés kísérletének, hanem életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősül. Egyetértett a törvényszék ítéletében kifejtettekkel, azzal, hogy a vádlott önhibájából eredő bódult állapotban követte el a cselekményt, ezért a 3/2013. büntető jogegységi határozat alapján a feltárható tárgyi (objektív) tényezőknek volt a minősítés során kiemelkedő jelentősége. Így a vádlott az elkövetéshez egy 7,5 cm pengehosszúságú, az emberi élet kioltására alkalmas kést használt, mellyel 10 szúrt, metszett sérülést okozott a sértettnek. Ezek közül két szúrás nagyobb erővel a mellkast kérte, közvetlenül életveszélyes sérülést okozva. A támadott testtájékok (mellkas, arc, alkar) létfontosságú szerveket (tüdő, szív, verőerek) takartak. Mindezekből csak arra vonható le következtetés, hogy a vádlott szándéka – eshetőlegesen – az élet kioltására irányult.
Egyetértett az ítélőtábla a törvényszékkel abban is, hogy a konkrét esetben az enyhítő körülmények nagy számára figyelemmel nem volt indokolt a törvényi minimumnál (öt év) súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabása. Helyesnek ítélte ugyanakkor a másodfokú bíróság a védelem azon hivatkozását, hogy – a vádlott megbánása, a sértett és családtagjai megbocsátása, a vádlott életútja egyengetésére irányuló szándéka miatt – míg az így kiszabott büntetés is túl szigorú. Ezért az enyhítő szakasz (Btk. 82. §) alkalmazásával lehetőséget látott a büntetés mérséklésére.
