Az ügy három fiatal muszlim nőt érintett, akik panasszal fordultak a strasbourgi székhelyű testülethez, mert a belgiumi flamand közösség oktatási rendszere 2009-ben tilalom alá helyezte a vallási szimbólumnak minősülő fejkendő és minden más vallási jelkép viselését a középiskolákban. A tilalom alól kivételt képeznek a hittan illetve felekezeten kívüli etikaórák.
A felperesek azzal érveltek, hogy a tilalom sértette a magánéleti, a vallás- és véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogaikat.
A bíróság szerint azonban, a semlegesség elve a közösségi oktatási rendszerben, amely általánosságban tiltja bármely vallási szimbólum viselését nem ellentétes a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való joggal. A testület úgy ítélte meg, hogy a nemzeti hatóságok jogosultak voltak arra, hogy a flamand közösség oktatási rendszerében alkalmazzák a semlegességi elvet.
"A szóban forgó korlátozás arányosnak mondható mások jogainak és szabadságainak, valamint a közrendnek védelmére irányuló célokkal, tehát alkalmazása szükséges egy demokratikus társadalomban" - olvasható az ítéletben.
A bíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy a felperesek keresetének fennmaradó része elfogadhatatlan, mivel a kérelmezők nem merítettek ki minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget saját országukban, mielőtt az EJEB-hez fordultak.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
