A dokumentum a csatlakozási tervek miatt is jogosnak tartja Magyarország követeléseit Ukrajna felé, melyekben a magyar kisebbségek jogainak visszaállítását kéri a 2015-öst megelőző szintre. A levél szerint az Orbán-kormány a magyar nyelv szabad használata mellett az országos, valamint a helyi politikai képviselet lehetőségeinek bővítését is kéri az ukrán féltől.
Előbbi praktikusan azt jelenti, a magyar fél elvárja, hogy az ukrán parlamentben kisebbségi magyar képviselő is üljön. Ilyen utoljára a 2014-es fordulat után, Porosenko-ciklus idején, 2014-2019 között volt, amikor Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a hatalompárt listájáról került be a Verhovna Radába - írta a Népszava.
„A korábbi ígéretekkel ellentétben a magyar közösségek igényét a képviseletre ignorálták” – áll a dokumentumban, amely példaként hozza a kisebbségek számára elérhető oktatási anyagokat is. A levél szerint jelenleg húszezer diák tanul ukrán iskolákban magyar tanítási nyelven, mégsem veszik figyelembe a tananyagra vonatkozó javaslatokat.
A levél számon kéri azt az elvet is, amely szerint ahhoz, hogy egy csoportot nemzeti kisebbségként ismerhessenek el, a helyi régiókban 10 százalékos arányban jelen kell lennie. Ez úgymond igazságtalan, hiszen a közigazgatási körzetek átalakítása után megváltoztak az etnikai arányok.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
