"A kegyelmi ügy két közjogi főszereplője az előterjesztő-ellenjegyző Varga Judit és a kegyelemről szóló döntést meghozó Novák Katalin. Utóbbi politikai karrierjének (ezalatt értve azt, hogy van-e politikai jövője) vége, még akkor is, ha ezt egyelőre nem veszi észre, és még akkor is, ha esetleg hivatalban marad. Azt a tervezett alkotmánymódosítást üdvözli éppen, akarja "jó szívvel" aláírni, amely arról szól, hogy ne írhasson alá többet a mostanihoz hasonló kegyelmi döntéseket... Ha ezt átgondolja, világossá válik számára, hogy ennél nagyobb megalázás elnököt nem nagyon érhet az őt megválasztó és támogató politikai többség részéről. A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit politikai kára még nem látszik ennyire világosan, de nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben ő is roncsolódik. Ha a Fidesz nem akarja, hogy az ügy hónapokra napirenden maradjon, minden bizonnyal még hátrébb kell léptetniük: nem lenne meglepő, ha végül mégsem Varga Judit állna a párt EP-listájának élén." - írta Facebook-oldalán a politológus, egyetemi docens
"A valódi főszereplő persze, mint szinte minden ügyben egy jó ideje, a miniszterelnök. A végső politikai felelősség nyilván az övé, és a legnagyobb politikai kockázatot is neki kell vállalnia. Számára a legnagyobb tanulság talán az lehet, hogy még egy ennyire aszimmetrikus, domináns politikai helyzetben sem teljesen mindegy, hogy kik állnak a vártán. Jó dolog, ha egy politikus tud alkalmazkodni a modern mediatizált világ körülményeihez, de még jobb, ha minden tekintetben alkalmas a feladata betöltésére. Az elnökség látszólag nem bonyolult feladat, nincsenek nagy, nehéz döntések, így sokszor úgy tűnik, hogy a legfontosabb képesség a népszerű közösségi médiás képek elkészítése. Aztán jön egy ilyen ügy és kiderül: nagyon nem mindegy, hogy a politikus mennyire felkészült, hogyan képes megszervezni, felépíteni a csapatát, milyen érzéke van a közjogi és politikai megfontolásokhoz stb. Elképzelhetetlennek tartom, hogy Mádl Ferenc, Sólyom László vagy éppen Áder János átegedett volna egy ilyen kegyelmi kérvényt, hogy - bármi és bárki is állt az előterjesztés hátterében - ne szólalt volna meg a vészcsengő a hivatalban." - tette hozzá.
Török Gábor szerint az ügynek két tanulsága is van:
- A politika klasszikus szabályai, logikái egy domináns rendszerben sem változnak meg. A rossz döntésnek (legyen az egy személyi választás vagy egy kegyelmi kérvény elbírálása) itt is következményei vannak, legfeljebb más környezetben érvényesülnek.
- Ez az ügy is megmutatta, hogy bár az ellenzék ebben a rendszerben önmagában nem képes arra, hogy ártson a kormányoldalnak, a hatalmon lévők nincsenek védve saját hibáiktól, és ezeknek a hibáknak bizony lehet a rendszer egészére nézve is következményük.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
