Orbán Viktor arra a kérdésre, fenyegeti-e Magyarországot a 7-es cikkely szerinti eljárás, azt válaszolta: nem fenyegeti, hanem az alatt áll. A mostani eljárásnak nem az a célja, hogy Magyarországtól bármilyen jogot elvegyenek - emlékeztetett.
Hozzátette: olyan 7-es cikkely szerinti eljárást, amelynek már az volna a célja, hogy a szavazati jogot elvegyen, az alapszerződés szerint akkor lehet indítani, ha folyamatos jogállami sérelmi veszély van.
Csakhogy az Európai Bizottság éppen most állapította meg, hogy ez elmúlt, most mondta ki, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer rendben van - idézte fel, hozzátéve: "az egész Európai Unióban a legfrissebb és legjobb minősítésű igazságügyi rendszere Magyarországnak van, most kaptunk róla egy papírt". Nincs ok arra, hogy ilyen eljárás induljon, tehát ettől nem tart - közölte.
Az uniós támogatásokra vonatkozó kérdésre válaszolva nyilvánosan beismert ténynek nevezte azt, hogy Magyarországot Brüsszelben megzsarolják, a zsarolók az Európai Parlament tagjai, akik azzal fenyegetik az Európai Bizottságot, hogy elmozdítják, ha Magyarországnak mégis ad pénzt.
A kormányfő szerint ezzel szemben nem sokat tudnak tenni. Orbán Viktor közölte, ebben a megzsarolt helyzetben mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország érdekeit érvényesítse.
Elmondta azt is, hogy Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja jelenleg az európai konzervatívok frakciójával folytat tárgyalásokat, a választásig azonban nem adják fel a független státuszukat.
Úgy értékelt: "Brüsszelben a dolgok elviselhetetlenül rosszul mennek", az unió határain ugyanis nincs béke, az európai gazdaság pedig nem erősödik, hanem az ellenkező irányba halad. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy létrejött egy brüsszeli elit, amelynek egyik része a bal-, a másik a jobboldalon helyezkedik el de valójában "egy brancsban vannak".
Megszűnt a váltógazdálkodás az európai politikában, ezért ki szeretnék billenteni az európai pártszerkezetet - jelezte, hozzátéve: "az a tervünk, hogy a most megerősödő jobboldaliakkal összefogva kellő vonzerőt gyakoroljunk a jobbközépre", így elérve egy másfajta migrációs, gazdasági és külpolitika megvalósítását.
A 2024-es magyar EU-elnökségről szólva elmondta, Magyarországra elsősorban közvetítő, mediátor szerep vár. "Hogy emellett hogyan tudjuk ellátni a nemzeti érdekvédelmet, az egy nehéz kérdés" - tette hozzá.
A kormányfő szomorúnak nevezte a visegrádi országok együttműködésének helyzetét, értékelése szerint a V4 részben belső nehézségek, részben külső nyomás miatt szétesett, most azon dolgoznak, hogy hogyan tudják újra összerakni. Hozzátette: van remény arra, hogy a cseh elnökség alatt még februárban lesz végre miniszterelnöki találkozó, ahol újra megfontolhatják, hogy a megváltozott körülmények közepette van-e még realitása ennek a közép-európai stratégiának. Emlékeztetett: a V4-et azzal a céllal hozták létre, hogy Európában ne egy francia-német tengely döntsön minden fontos ügyben, hanem Közép-Európának is legyen hangja.
A magyar-szlovák határon az elmúlt hónapokban tapasztalható migrációs nyomásra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor visszautasította, hogy a határvédelem minősége tekintetében bármilyen ingadozás történt volna az elmúlt időszakban. Kijelentette: nem felel meg a valóságnak az a "sanda föltételezés", hogy Magyarország politikai okokból a határzár szövését időnként ritkábbá, máskor pedig sűrűbbé tenné.
"Annyit nyújtunk, amit tudunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a katonák, a rendőrök és a határőrök is csak a legelismerőbb szavakat kaphatják, mindent megtesznek a határ védelme érdekében.
A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt közelmúltbeli kínai találkozójáról azt mondta, "szándékegybeesés" volt a megbeszélés. Cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy nem tudott kitérni a találkozó elől, mondván "a magyar miniszterelnök mindenki elől ki tud térni".
Kijelentette: nem kényszerek hatására cselekszik a külpolitikában, a szuverén magyar államot képviseli.
Arra a kérdésre, hogy tervez-e Vlagyimir Putyinnal kétoldalú találkozót, közölte: erre egyik félben sincs szándék.
A svédek NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban hangsúlyozta, "nincs török-magyar megállapodás" erről. A két ország egymástól függetlenül hozhat döntést az ügyben, és a magyar parlament ehhez ragaszkodik is - közölte, megjegyezve, a kormány tehet ígéretet időpontokra, de azt a parlament fogja meghatározni.
Szerinte a képviselőknek "nincs nagy gusztusuk a döntéshez". Ennek az az oka, hogy amikor a finnek csatlakozását jóváhagyta a magyar parlament, a rá következő napon a finn kormány beperelte Magyarországot az unióban egy másik ügyben - részletezte. (MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
