David Eberhard pszichiáter, hat gyerekes apa szerint a megengedő nevelési stílus, társadalmi empátia, szabályok és korlátok nélküli fiatal felnőttek generációját eredményezi. Ők azok, akik egy elkényeztetett gyerekkor után végül csalódnak az életben.
“Ha nemet mondasz egy gyereknek, nem ugyanaz, mintha megverted volna. A gyereknek tudnia kell, hogy mit jelent a korlátozás. Tudnia kell, hogy mit jelent az elutasítás és az ellenzés. A kicsapongó és neveletlen gyerekek korát éljük, és a szülők inkább nem avatkoznak bele ebbe a folyamatba” – mondta a szakember.
Amikor szülőként valaki azért kritizálja a gyerekét, mert nem viselkedik megfelelően, akkor valójában a saját frusztrációját vetíti ki. Régebb létezett egy felelős, felnőtt társadalom. Amikor még az oktatás egy jelentős értéket képviselt, amikor, ha a gyerek nem viselkedett megfelelően, bárki mondhatta azt neki, hogy “nem szép, ahogy viselkedsz”.
Ez a felfogás ma már nem létezik. Mi felnőttek, egymásért és a gyerekeinkért is felelősséget kell vállalnunk.
A svéd pszichiáter, a “Children is power” című új könyvében a liberális oktatásról ír, mint kényszerről, és a büntetésről való lemondás módszeréről. Azt állítja, hogy azok a szülők a felelősek, akik nem viselkednek felelős felnőttként.
Úgy gondolja, hogy fontos, hogy a gyerek legjobb barátja legyünk, de, ha már lementünk az ő szintjére, akkor nem merünk nemet mondani nekik, és korlátokat szabni. Ebben a pozícióban a szülők már nem akarnak dönteni, és inkább ők is a lázadó életformát választják. A mai társadalom nagyrésze úgy viselkedik, mintha tinédzser lenne.
“Amikor hagyod, hogy a gyerek legyen a főnök, akkor megbuktál” – állítja a szakember. Bizonyítékként rámutat az iskolai fegyelem összeomlására, az oktatás minőségére, de a serdülők körében aggasztóan megnőtt öngyilkossági-kísérletek számára is.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a svéd iskolákban is egyre inkább több a probléma, a diákok egyre inkább nem tartják be a tanár utasításait. “Túl magasak a gyerek elvárásai, és egyre nehezebb számukra az élet. Ez tükröződik a sok szorongásos zavarral, és önkárosítással küzdő fiatal”.
Fenn kell tartani az egyensúlyt a gyereknevelésben, bizonyos cselekedeteiket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és nem szabad mindent elfogadni, amit mások normálisnak neveznek. Soha ne felejtsünk el felnőttként viselkedni otthon, szeressük a gyereket, de tartsuk kordában.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
