Az új szabályok értelmében a tankerületi fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek és a tankerületi központoknak szánt adományokról bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói dönthetnek, kivéve, ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. Ha az adomány értéke meghaladja a bruttó kétmillió forintot, továbbá ha az adományozó például természetes személy vagy civil szervezet, az adomány elfogadásáról a KK elnöke, Hajnal Gabriella dönt. A felsorolt adományozók esetében mindegy, milyen értékű az adomány, minden esetben a KK elnöke jogosult dönteni annak elfogadásáról. Az adomány lehet forgalomképes ingatlan, ingó dolog, pénzösszeg, szolgáltatás, munkavégzés, vagy egyéb kedvezmény, támogatás, juttatás vagy ajándék.
A Népszava érdeklődött a KK-nál, milyen szempontok alapján döntenek az adományok elfogadásáról vagy elutasításáról. Válaszukban azt írták, döntés előtt a tankerületi központokkal együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét és következményeit, az adomány működési feltételeinek meglétét, az adomány műszaki állapotát, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát.
A KK a lap kérdésére azt is közölte, a BM utasítás arra nem ad lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ahová az adományozó szánta.
Ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról, a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével, az adomány elfogadására jogosult személy dönt – tették hozzá. Vagyis, ha például egy magánszemély úgy adományoz pénzösszeget egy iskolának, hogy nem mondja meg, pontosan milyen célból adja a pénzt, nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a KK dönt az iskolavezetés helyett.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
