Szergej Andrejev nagykövetet szombat délelőtt azonnali hatállyal kérették be a külügyminisztériumba Putyin "provokatív kijelentései" és Lengyelországgal szembeni fenyegetései, valamint amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció "ellenséges lépéseket tesz Lengyelországgal és szövetségeseivel szemben" - közölte Jablonski.
Ezzel arra utalt, hogy Putyin elnök pénteken Nyugat-Ukrajnára vonatkozó "revansista tervek" előkészítésével vádolta meg Varsót, és "Sztálin ajándékának" nevezte azt, hogy Lengyelország a második világháború után kelet-németországi területeket kapott.
A "nagyon rövid" találkozón Jablonski ismertette a nagykövettel Varsó "határozott álláspontját". Lengyelország provokációnak, a helyzet eszkalálására tett kíséretnek tekinti Putyin "áltörténelmi fejtegetéseit", valamint az arra irányuló orosz kísérleteket is, hogy "megpróbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint amilyen Sztálin volt, és mint amilyen most Putyin" - fogalmazott Jablonski.
Elítélte "a történelmi revízióra" tett orosz próbálkozásokat, valamint azt, hogy Moszkva - varsói megítélés szerint - "propagandista tevékenységéhez, hibrid hadviseléséhez" használja fel ezeket.
A találkozón - Jablonski beszámolója szerint - hangsúlyozta továbbá az államhatárok sérthetetlenségét, valamint hogy Lengyelország visszautasít minden határrevíziós kísérletet.
A miniszterhelyettes "nagyon idegesnek és ellenségesnek, a diplomáciai protokoll elveit felrúgónak" nevezte az orosz nagykövetnek a találkozón tanúsított magatartását. Ez "tükrözi az általa képviselt állam hozzáállását" - jegyezte meg. Úgy látta: Oroszország "diplomáciai eszközökkel semmilyen célt nem szándékozik elérni".
A tervezett válaszlépéseket tudakoló újságírói kérdésre Jablonski leszögezte: Lengyelország "mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el". Jelezte: Varsó szövetségeseivel együtt "továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy hagyjon fel agresszív magatartásával".
A találkozó után az orosz nagykövet újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélés témája Lengyelországnak Ukrajnával és Oroszországgal szemben politikája volt. "Elutasítottam Lengyelország minden, Vlagyimir Putyinnal szembeni vádját, ezek teljesen alaptalanok" - jelentette ki.
"Az úgynevezett lengyel keleti területek történelmileg Oroszország területei, (...) és 1991 után Ukrajna és Fehéroroszország területévé váltak" - szögezte le, de hozzátette: Lengyelországnak nincsenek területi követelései, "ami alátámasztja azt, hogy ezek a lépések történelmileg megalapozottak voltak".
Arra a kérdésre, hogy lengyel területi követelések híján Putyin miért vádolta meg Lengyelországot Nyugat-Ukrajna megszállásának tervével, a nagykövet úgy válaszolt: Moszkva "így értelmezi Lengyelország jelenlegi politikáját ezekben az ügyekben".
Radoslaw Fogiel, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke szombaton a PAP hírügynökségnek a "dezinformáció elemének" minősítette Putyin kijelentését. A történelmi határok témáját illetően felidézte: 1939 szeptemberében a Szovjetunió a hitleri Németországgal együtt megtámadta Lengyelországot, megszállta ennek területeit.
A második világháború után Lengyelország a nyugati területeket "kárpótlásul kapta meg azért, amit Sztálin keleten tartott meg a Szovjetunió számára" - emlékeztetett Fogiel, hozzátéve: "ez senkinek sem az ajándéka". Hangsúlyozta egyúttal: Lengyelország nem támaszt területi követeléseket egyik szomszédjával szemben sem.
A 1945-ös potsdami konferencia nyomán - amelyet Harry S. Truman amerikai elnök, Joszif Visszarionovics Sztálin, a szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök részvételével tartottak meg - Moszkva megtarthatta a Molotov-Ribbentrop-paktum nyomán általa annektált balti államokat és kelet-lengyelországi területeket is.
Az elvesztett közép- és kelet-lengyelországi területek kárpótlásaként Lengyelország nyugati határa az Odera-Neisse folyók vonala lett. A második világháború előtt Lengyelország területe 388 634 négyzetkilométer volt, jelenleg 322 575 négyzetkilométert tesz ki. (MTI)
