Az időskori öngondoskodás egyik lehetősége, hogy a gondoskodásra szoruló személy öröklési szerződést köt. Az ilyen szerződésben az örökhagyó már életében örökössé nevez meg valakit, aki a szerződés alapján – neki vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek, például valamelyik hozzátartozójának – tartás, életjáradék nyújtására, illetve gondozására köteles. Ez lehet például lakhatás biztosítása, élelemmel és ruházattal való ellátása, betegsége esetén ápolása és gyógyíttatása, és akár illő eltemettetése is. Ez annyiban más, mint a végrendelet, hogy nem viszonzás nélküli. A szerződés által a jellemzően időskorú személy biztosíthatja, hogy hátralévő éveiben megfelelő biztonságban és gondoskodásban lesz része, és egyben halála esetére rendelkezik arról, hogy ki részesüljön földi javaiban vagy annak egy részében. A szerződés megkötése természetesen bizalmi viszonyt feltételez, hiszen a gondoskodás lelkiismeretességét nem lehet teljes mértékben jogilag szabályozni.
Ezzel teljesen ellentétes, ha az eltartó célja, hogy lehetőleg minél hamarabb szabaduljon az öröklési szerződésben vállalt kötelezettségei alól. Ez fokozottan igaz, ha ezért akár az örökhagyó életének megrövidítésére törekszik. Az ilyen eltitkolt szándékból történő szerződéskötést a társadalom mélyen elítéli, amelyet a jog azzal fejez ki, hogy úgynevezett „jóerkölcsbe” ütközőnek, vagyis semmisnek, tehát meg nem kötöttnek tekinti.
Az ügyészség egy ilyen eset megakadályozása érdekében indított polgári peres eljárást. A per alperese, egy férfi 2019-ben észrevette, hogy egy közel 95 éves néni budapesti lakásában egyedül él. A férfi meg akarta tudni, hogy az idős hölgynek milyen vagyona van, és vannak-e rokonai, ezért összeismerkedett vele és a bizalmába férkőzött. A nős férfi azt hazudta neki, hogy elvált és nincs hol laknia. A bizalmi viszony erősödésével végül rávette az idős hölgyet, hogy kössenek öröklési szerződést. A szerződésben a férfi azt vállalta, hogy az örökhagyót élete végéig ápolja, gondozza, halála esetén gondoskodik az eltemetéséről. Ennek fejében a férfira hagyta két érdi házát.
A férfi az öröklési szerződésből eredő kötelezettségét a hölgy természetes módon bekövetkező haláláig nem volt szándékában teljesíteni, hanem az ingatlanok mielőbbi megszerzése érdekében gyógyszereket adott neki tudta nélkül azért, hogy halála mielőbb bekövetkezzen. Két hónappal később a gyógyszerek hatása miatt kialakult egyensúlyzavara miatt elesett, és ennek következményeként meghalt. Ezt követően hagyatéki eljárás indult, melyben a férfi az öröklési szerződésben foglaltak alapján jogi képviselőjén keresztül a házak tulajdonjogának megszerzése érdekében igénnyel lépett fel.
A Pest Vármegyei Főügyészség az öröklés megakadályozása érdekében bíróság előtt megtámadta a szerződést. A keresetlevélben azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg az öröklési szerződés érvénytelenségét, annak jóerkölcsbe ütközése okán. Amennyiben a bíróság jogerős ítéletében helyt ad az ügyészség kereseti kérelmének, a szerződés érvénytelen lesz, és a férfi nem örökölhet az elhunyt hölgy után.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
