A bíróság által megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott férfi tudott arról, hogy az egyik ismerőse kazincbarcikai lakásában nagyobb pénzösszeget tart. Hamis indokkal elkérte a társasház lépcsőházi bejáratának kulcsát, tudva azt, hogy a kulcscsomón a lakás bejárati ajtajának kulcsa is rajta van. Azokat lemásolta, majd az eredeti kulcscsomót visszaadta. Néhány nappal később a férfi elváltoztatott hangon felhívta ismerősét és magát postai alkalmazottnak kiadva „elcsalta otthonról” egy küldemény átvételének ürügyén. Az elsőrendű vádlott kihasználta, hogy a lakásban senki sem tartózkodik, oda a másolt kulcsokkal bejutva egy lezárt pénzkazettát tulajdonított el a benne lévő 17 ezer euróval és 700 ezer forinttal. Élettársával, a másodrendű vádlottal közösen élték fel a megszerzett összeget.
A bíróság az elsőrendű vádlottat jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében és nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében, míg a másodrendű vádlottat jelentős értéket meg nem haladó értékre elkövetett pénzmosás bűntettében mondta ki bűnösnek és az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 4 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, míg a másodrendű terhelttel szemben kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, valamint őt előzetes mentesítésben részesítette. Mindkettejüket kötelezte továbbá az okozott kár megtérítésére. Enyhítő körülményként értékelte a vádlottak vonatkozásában beismerő vallomásukat, míg súlyosító körülményként esett latba az ilyen és hasonló cselekmények elszaporodottsága.
Az ítélet nem jogerős.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
.webp)