Vizsgálatot indított az Európa Tanács az Alaptörvény módosítása miatt

Jövő héten indulnak a megbeszélések a magyar kormány képviselőivel, állami szervekkel és civil szervezetekkel. A vizsgálat gyors lesz, mert az Európa Tanács szakbizottsága már az október közepi ülésén napirendre veszi a magyar ügyet.

Felkérte az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 9. alkotmánymódosítás és az egyes választási tárgyú törvények tavaly év végi jogszabály-módosításait – tudta meg a Szabad Európa. (A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete.)

Ezt a szervezet megerősítette a lapnak. A Velencei Bizottság közölte, hogy még ebben a hónapban online találkozókat szerveznek a magyar érdekeltekkel, de további részleteket nem akartak megosztani.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy a szervezet szeptember 16-án kezdi az alkotmány- és a választási törvény módosításáról szóló megbeszéléseket (online értekezleteket) a magyar kormány képviselőivel, állami szervekkel, valamint a témában jártas civil szervezetekkel.

A Velencei Bizottság annyit közölt még lapunkkal, hogy a jelenlegi ütemterv szerint a testület következő plenáris ülésén, október 15–16-án napirendre tűzi a magyar ügyet, és ha nem lesz csúszás a vizsgálat során, meg is fogalmazza hivatalos véleményét.

A szervezet hangsúlyozta, hogy nem minden féllel sikerült még az online megbeszélések időpontjáról megállapodni, ezért változhat a menetrend.

A parlament tavaly december 15-én fogadta el az Alaptörvény és a választási törvény módosításait. Az új Alaptörvény szerint „az anya nő, az apa férfi”, illetve a családi kapcsolat alapja a házasság.

A gyermekek védelméről szóló pedig az alábbival egészült ki: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Az Alaptörvénybe többek között az is bekerült, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban a parlament csak kétharmados többséggel hozhat döntéseket. Az elmúlt időszakban a kormány több tízmilliárd forintnyi állami vagyont – részvényeket és ingatlanokat – biztosított ezeknek az alapítványoknak.

A választási törvényben 38, leginkább technikai jellegű módosítás történt. De van egy jelentős változás is. A korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amelyek országos listát akarnak állítani.

A Velencei Bizottság már júliusban jelezte, hogy felül kell vizsgálni Magyarország Alaptörvényének decemberi, „nyilvános konzultáció nélkül elfogadott” kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében.

A szervezet többek között kritizálta a házasság meghatározását és az egyedülálló szülők örökbefogadásával kapcsolatos szabályozást. A bizottság a közalapítványok működésével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy kockázatot jelent az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonása.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezekre a kritikákra júliusban úgy reagált, hogy „meg sem lepődünk azon, amikor a Magyarországot ért nemzetközi támadássorozatba becsatlakozik a Velencei Bizottság is, mely a baloldal és Soros György propagandáját ismétli”.

A Political Capital korábbi elemzése szerint három lehetséges motivációja lehetett a kormánypártoknak a választási törvény módosításával. Az egyik lehetőség, hogy ezzel a húzással még inkább abba az irányba tereljék az ellenzéket, hogy egyetlen közös listán induljanak.

A másik opció, hogy a módosítás a kamupártok elleni óvatos intézkedés. 2017-ben is eszközöltek kisebb-nagyobb szigorításokat, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy ne százával, csak tucatjával induljanak el miniformációk. A Political Capital szerint a harmadik lehetőség pedig az, hogy ez a módosítás még csak valaminek a kezdete, amit egy későbbi jogszabályváltozás során érthetünk csak meg.

Az ellenzéki pártok – a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – eközben az Alkotmánybírósághoz fordultak a közvagyon alapítványokba szervezése miatt. Idén áprilisban tizenegy felsőoktatási intézmény és rengeteg ingatlan került ki az állam kezéből.

A kormány eddig 31 közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról döntött, ezek együttesen már több ezer milliárd forintot vettek át az államtól. Az ellenzék meggyőzödése szerint „ez nemcsak végtelenül aljas tett volt, hanem sérti az Alaptörvényt is”.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!