Orbán: Magyarország és Szerbia megvédi Európát és Németországot

Ha lesz migránshullám, akkor Szerbia és Magyarország közös erővel meg fogja állítani, megvédi Európát és Németországot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, miután a Karmelita kolostorban fogadta Ana Brnabic szerb miniszterelnököt.

Orbán Viktor a szerb kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: meg kell védeni Európát, mert az amerikai kudarc Afganisztánban egy olyan helyzetet idézett elő, amelynek révén többmilliós migránshullám is bekövetkezhet a következő időszakban, és ha ez szárazföldi útvonalon történik meg, ami a legvalószínűbb, akkor ez Szerbiát és Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe fogja juttatni.

Hozzátette: akik a migrációt korábban támogatták - kormányok, NGO-k, Soros-szervezetek - most ugyanúgy támogatják, támogatnák az Afganisztánból érkező migrációt, ez azonban élesen ellentétben áll Magyarország és Szerbia érdekével. Magyarország azért is elkötelezett "ezer százalékig" Szerbia európai uniós tagsága mellett, mert enélkül Európa belső részeinek biztonsága sem garantálható - - hangsúlyozta Orbán Viktor.

"Védjük, Szerbiát, védjük Magyarországot, védjük magunkat, de mindannyian tudjuk, hogy ezek a migránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek, ezért amikor most megvédjük magunkat, mint oly sokszor a történelem során, egyben Európát, elsősorban Németországot is védjük, és ez akkor is így van, ha semmilyen elismerésre, és hálára pedig végképp nem számíthatunk" - fogalmazott.    

A kormányfő kérdésre válaszolva megerősítette: arra kell számítani, hogy lesz jelentős migrációs nyomás, hiszen már most van Afganisztánon belül körülbelül egy 4 milliós tömeg, amely belső migrációban van, és ha ez a tömeg kiutat talál onnan és megindul, akkor Törökországon keresztül Szerbia és Magyarország térségében jelenik majd meg.

Orbán Viktor szerint ezért Magyarországnak és a  szerbeknek közösen meg kell próbálniuk minél délebbi védelmi vonalakat kialakítani, hogy megállítsák a migrációt, de nagy kérdés, hogy Németország hogyan viszonyul majd ehhez a nagy nyomáshoz, akarja-e, hogy megállítsák, vagy ismét humanitárius folyosót akar nyitni.

Úgy vélte: a történelmi példák azt mutatják, hogy amikor veszély fenyegette Európa belső részét, és meg kellett védeni Európát, akkor "sosem siettek a segítségünkre", hanem ütközőzónává nevezték ki ezt a térséget. "Ezt csinálták évszázadokon keresztül. És semmi jelét nem látom annak, hogy ez a gondolkodásmód megváltozott volna" - jelentette ki. Úgy értékelt: Magyarország úgy védte meg a németeket a 2015-ös válság során, hogy közben "a németek állandóan hátba lőttek bennünket" jogállamisági eljárással és a kerítésépítéssel kapcsolatban is. "Magunkra számíthatunk, de elég erősek vagyunk, hogy ennek a kihívásnak meg tudjuk felelni és meg is oldjuk" - jelentette ki.

Orbán Viktor leszögezte: "lehetetlen, hogy menekülttábort csináljanak Magyarországból vagy Szerbiából. Az lehetetlen, hogy itt hotspotokat hozzanak létre. Az lehetetlen, hogy itt a biztonsági kérdések kiszorítsák a gazdasági fejlődés kérdését, ezt egyszerűen nem engedhetjük meg".

A magyar és a szerb kormányfő a sajtótájékoztató előtt megállapodást írt alá a baráti kapcsolatokról és a stratégiai partnerségi együttműködésről, amit Orbán Viktor úgy értékelt: ez egy hosszú távú elköteleződés Magyarország részéről, egy olyan stratégiai, baráti, partnerségi megállapodás, amely a mindig változó külpolitika sodrásában egy biztos pontot fog jelenteni a következő évtizedek során is.

Elmondta: a megállapodás a gazdaságot állítja a középpontba, és a két ország együttműködése területén az összeköttetések - a határátkelőhelyek, gazdasági kapcsolatok, határellenőrzés, az utak, vasutak és hajóközlekedés összeköttetése - jelentik a kulcskategóriát. Közölte: a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával 2025-re végezni fognak, így a görög kikötőbe érkező keleti áruk, illetve az oda tartó nyugati áruk Magyarországon és Szerbián keresztül mozognak majd.

Orbán Viktor a határátkelőhelyekkel kapcsolatban kitért arra: a két ország között egyre intenzívebbé váló gazdasági kapcsolat a közúti teherszállításban is egyre növekvő módon megjelent, és ezt nagyon nehezen tudják lekövetni a határátlépéseknél, ezért torlódások és időnként sok órás várakozások alakulnak ki. Ezért a tompai és a röszkei átkelőhelyek áteresztő kapacitását radikálisan meg fogják növelni a jövőben; az ehhez szükséges beruházások 2022 végére megvalósulnak, továbbá dolgoznak azon, hogy a hercegszántói átkelőhelyen az árufuvarozás is lehetségessé váljon. 

A kormányfő Magyarország energiabiztonsága szempontjából stratégiai jelentőségűnek nevezte, hogy a két ország közötti gázvezeték-összeköttetésnek egy új fajtáját építették meg, létrejött egy interkonnektor, amellyel 8,5 milliárd köbméter gáz szállítása válik lehetővé Magyarországra.

A kormányfők között született megállapodáson túl a két ország miniszterei is megállapodásokat írtak alá a fiatal gazdák közötti együttműködésről, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a szerb gazdasági tárca közötti együttműködésről, a közös határmenti járőrszolgálatról, a szerb EU-csatlakozáshoz nyújtott magyar szakértői támogatásról, a Budapest-Belgrád szárnyashajóprojektről és a diplomáciai képzésről - közölte az MTI.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!