Bajban lehetnek a nyugdíjba készülők

Az idei első félévben az egy évvel korábbihoz képest megnőtt a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belüli nyugdíjpénztári kifizetés. A jelenlegi pénz- és tőkepiaci folyamatok alapján könnyen lehet, hogy a szép nyugdíjpénztári hozamoknak búcsút lehet mondani - írja Az én pénzem.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az idén júliusra is tovább fogyott. A csökkenés mértéke az előző év végéhez viszonyítva közel egy százalékra rúgott. Ezekben a kasszákban mostanra már 1,1 milliónál kevesebben takarítanak meg idősebb korukra. Bár egy év alatt több ezren léptek be újonnan, a nyugdíjba vonulók száma is elég jelentős volt.

Az idén az első félévben közel három százalékkal többen vették fel megtakarításukat a várakozási idő letelte, de még a felhalmozási időszakon belül, mint a tavalyi azonos időszakban. Ők ezt alighanem szükségből tehették, a szabályok szerint ugyanis a 10 év után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtti kifizetés esetén csak a megtakarítás hozama adómentes, a tőke után fizetni kell.

A nyugdíjpénztári tagság elöregedésére utalhat, hogy a nyugdíjkorhatár elérése utáni kifizetések 13 százalékkal lettek magasabbak az idén, mint tavaly. Halálozás miatt pedig 54 százalékos a megugrás. A kedvezményezetteknek, illetve örökösöknek a 2020 első félévi nem egészen 2 milliárd forint helyett 3 milliárd forintot fizettek ki a kasszák.

Ha valaki teheti, annak az ajánlható, hogy a 10 év megtakarítási időszak és a nyugdíjkorhatár elérése között akkor is hagyja bent pénzét, ha havi tagdíjat már nem tud fizetni. Sajnos azonban igen sokan vannak, akik például korábbi, a pénztári befizetést valamilyen módon támogató munkahelyük elvesztése után egyetlen fillérrel sem gyarapítják pénztári megtakarításukat. A pénztáraktól szerzett információ szerint a tagok fele lehet nem fizető.

A meg nem fizetett egységes tagdíj miatti hozamlevonás összege mindenesetre a 2021 eső félévében 66 százalékkal haladta meg az előző év ugyanebben az időszakában mért értékét. Ez az adat egyébként azt is jelzi, mennyire jól teljesítettek a pénztárak. Levonni ugyanis csak hozamból lehet. Az előírás szerint a nem fizetők hozamából az előírt havi minimális befizetés működési és likviditási alapra jutó havi hányadát tehetik zsebre. Ez körülbelül havi 300-500 forintra rúghat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona a felügyeleti tájékoztatás szerint 3,2 százalékkal növekedett az idén az első hat hónapban. Az első félév végére 1677,4 milliárd forintot kezeltek a kasszák. A befektetéseken ebben az időszakban 40,6 milliárd forintos nyereséget értek el, ami a teljes portfolió 2,4 százaléka. Tulajdonképpen ez sem tűnik valami rózsásnak, de a június végén megindított jegybanki kamatemelési ciklus nem hatástalan a leendő nyugdíjasok pénzére.

A nyugállományba vonulásukhoz közelebb állók megtakarítását a kasszák kockázatmentesebb portfolióban tartják. A zömmel állampapírokat tartó kötvényalapok teljesítménye azonban mostanában nem túl jó. Míg a rövid futamidejű kötvényekbe fektető alapok hozama hat hónap alatt nulla közeli, a hosszú futamidejűekbe fektetőknél 2-3 százalék lett az első félévi veszteség.

Júliusban a jegybanki kamatemelési sokkot követően némiképp szépült a helyzet, de a hazai állampapírpiac így is alulteljesítettea fejlett és régiós piacokat. A pénztárak által kezelt vagyon legnagyobb hányada magyar állampapírban van, de ezeknek az eszközöknek az aránya mostanra 50 százalék alá csúszott. A felügyeleti jelentés szerint 2021 első félévének végére a közvetlen kitettség 4,1 százalékponttal 48,4 százalékra csökkent.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!