Zacher Gábor őszintén a koronavírus-járványról és a sürgősségi ellátásról

A fővárosi sürgősségi ellátás megint elesett, mert még mindig sokan nem értik, mire való a sürgősségi – mondta a Növekedés.hu-nak adott interjúban Zacher Gábor, a Hatvani Kórház főorvosa.

Izraelben, ahol a világon elsőként kezdtek el oltani koronavírus ellen, az oltatlanok miatt is terjed ismét a járvány. Magyarországon még csend van, de a vakcinázottak aránya itt sem nő már hosszú hetek óta. 

Zacher szerint az oltás kötelezővé tétele egy lehetséges eszköz, amivel azonban ő nem ért egyet. Szerinte ez az egész a kommunikáción múlik, mégpedig az őszinte, egyenes és közérthető kommunikáción, amilyet például a pécsi virológusok folytatnak a Facebookon. Az láthatóan nem elég, hogy közismert emberekkel népszerűsítik az oltást, aminek egyébként tényleg nincsen alternatívája a betegség megelőzésében. Hozzátette: ahhoz viszont, hogy megakadályozzuk a vírus terjedését, fontos lenne beltéren visszahozni a kötelező maszkviselést.

"A maszk az oltás mellett a legnagyobb segítség a járvány megfékezésében. Ehhez elegendő egyetlen videót megnézni, amit nem „brit tudósok”, hanem a világ egyik vezető szakfolyóiratának, a New England Journal of Medicine-nek a munkatársai készítettek. Ez a mindössze 40 másodperces spot egyszerűen és egyértelműen láttatja, mennyi nyálcseppet ürítünk halk, normál vagy hangos beszéd során, és hihetetlen demonstratívan látszik a különbség, hogy mi van, ha van rajtunk maszk, és mi van, ha nincs." - magyarázta Zacher Gábor.

Orbán Viktor a minap azt kérte, mindenki győzzön meg legalább egy embert arról, hogy oltassa be magát. Ezzel kapcsolatban a főorvos elmesélte, amikor egy egészségügyi intézménybe bekerülő betegnek felveszik az adatait, az oltási státuszát is beleírják. Ahol az szerepel, hogy nincs beoltva Covid ellen, meg szokta kérdezni, miért, és még soha nem kapott olyan választ, amit akár szakmailag, akár emberileg el tudna fogadni. "Ez nem jelenti azt, hogy mindenki elfogadta az érveimet, de sokan meggondolták magukat, és azt mondták, kérni fogják az oltást, sőt, volt, akit magam kísértem el a kórházi oltópontra" - magyarázta.

Zacher szerint az interneten annyiféle hülyeség kering az oltásról, hogy nem csoda, ha az emberek elbizonytalanodnak. Ezért is nagyon fontos a nyílt kommunikáció, annak megértetése, hogy megfertőződhet, meg is betegedhet, akár súlyosan is, ha oltva van, de ennek a valószínűsége sokkal-sokkal kisebb, mint, ha nem kéri az oltást. Ezt nagyon sokszor és nagyon érthetően el kellene mondani. Ahol pedig egész közösségek nincsenek beoltva, ott meg kell találni azokat a kulcsfigurákat, akikre hallgatnak a többiek.

"Sokáig jól álltunk az átoltottsággal, de már nem állunk jól, és csúszunk lefelé. Ha pedig ez nem változik, még többen halhatnak meg koronavírusban. Pedig egymillió emberre vonatkoztatva már így nálunk szedte a Covid a második legtöbb áldozatot, csak Peru előz meg minket az egész világon. A több mint 31 ezer halálos áldozattal egy egész városnyi embert veszítettünk, és talán azzal is meg lehetne győzni az oltatlanokat arról, hogy nem kellenének még további áldozatok, ha erről őszintén beszélnénk" - osztotta meg gondolatait.

Mint ismeretes, sokan tartanak a vakcinák mellékhatásaitól. Zacher Gábor állítása szerint személyesen nem találkozott olyan pácienssel akinek bármi komolyabb baja lett bármelyik Covid-vakcinától. Hozzáteszi: a szakirodalom közölt ilyen eseteket, ugyanakkor azt is meg kell érteni, hogy ez természetes. Az a gyógyszer, oltóanyag, amelyiknek nincs mellékhatása, annak hatása sincs - emeli ki. Egy fejfájás-csillapító is okozhat hirtelen durva allergiás rohamot, akár úgy, hogy előtte már valaki éveken át szedte - jegyezte meg.

"Erre mondják, hogy az előnyök messze meghaladják a kockázatokat, de mi, emberek, sajnos már nem halljuk meg a jó, csak a rossz híreket. Senki nem kapja fel a fejét arra, amikor egy ismerőse azt posztolja ki a közösségi médiában, hogy megkapta az oltást, és tök jól van. Ellenben, ha azt, hogy milyen rosszul lett, az mindjárt végigszalad az online téren" - magyarázta.

Az egészségügyiek közül sem hajlandó mindenki beoltatni magát. Zacher Gábor szerint nem baj, ha ők elmennek az egészségügyből. Ahogyan ő fogalmazott:" galambbal nem érdemes sakkozni"

A főorvos tavasszal azt mondta, meg kellene mutatni, mit tud okozni a Covid, erről most is ez a véleménye, ahogy az sem változott, hogy igen is, időről-időre be kell engedni a sajtót egy-egy Covid-osztályra, hogy megmutathassák: "hahó, emberek, ebbe bele lehet pusztulni!"

Sokan mondták, hogy baj lesz a foci-EB-ből, a nyaralásokból, de eddig úgy tűnik, megúsztuk. Zacher szerint emmel oka, hogy egy vírus változása, egy járvány alakulása nem egy kiszámítható, biztosan előre jelezhető dolog, nagyon sok múlik a véletlenen. Most is mondják többen, hogy meglesz a böjtje az augusztus 20-i ünnepségsorozatnak, emelkedni fog a fertőzésszám.

Tavasszal nagy port vert fel, hogy a Szabad Európának, azt mondta: már nem is számolja, naponta hány embert tesz lélegeztetőgépre. Azt is mondta, hogy amikor megkérdezik a betegek, meggyógyulnak-e, nem tesz felelőtlen ígéreteket.  Nincs olyan terápiás protokoll, de még csak speciális gyógyszer, gyógymód sem, ami jelen pillanatban garantálni tudná, hogy a beteg kigyógyul a Covid-19-ből. "Ezért csak annyit tudok mondani annak, aki súlyos állapotba kerül, hogy mindent el fogunk követni azért, hogy kijöjjön ebből, és ezt meg is tesszük. Az egészségügyben dolgozók mindegyike, ezt nyugodtan állíthatom, erején felül teljesített a járványhullámok idején" - tájékoztatott a főorvos.

A kérdésre, hogy kibírnak-e még egy olyan terhelést az egészségügyiek, amilyen a tavaszi volt lelkileg, fizikailag Zacher azt válaszolta: "Ez nem arról szól, kibírjuk-e. Ha meg kell csinálni, akkor nincs mese, meg fogjuk csinálni."

Tavasszal már a hatvani kórházban is előfordult hogy „sakkozni” kellett a Covid-esetekkel. Amikor a Magyar Orvosi Kamara kiadta az etikai ajánlását azzal kapcsolatban, hogyan kell gazdálkodni az erőforrásokkal egy ilyen helyzetben, rengeteg bírálatot kapott. "A betegek osztályozása egy ismert és a mindennapokban is alkalmazott szakmai lépés, amit minden esetben alkalmazni kényszerülünk, ha az ellátandó esetek száma meghaladja az ellátókapacitást, akár kórházban, akár terepen vagyunk." - fejtette ki véleményét Zacher Gábor.

Akkor is különbséget kell tenni a betegek között az életkilátások alapján, amikor például egy tömegbalesethez kiérkeznek a mentők, hiszen 3-4 mentőegységnyi személyzet nem tud egyszerre ellátni, mondjuk 40-50 sérültet - tette hozzá.

A sürgősségi ellátás a háziorvosok és a mentőszolgálat mellett a harmadik olyan kapu, amelyen át a legtöbb – sokszor súlyos állapotú – beteg bekerül az ellátórendszerbe. Zacher szerint ez nem változott. "A járvány után megint visszaállt a régi rend, és mivel mentőzöm is, látom, hogy a fővárosi sürgősségi ellátás ismét elesett. Iszonyú mennyiségű beteg van, és továbbra is igaz, hogy nem ki százalékuk nem a sürgősségire való.De ha elküldjük őket, akkor meg megkapjuk, hogy fizetem a tébét, jogom van, a médiához fordulok ésatöbbi." - magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy mi kellene ahhoz, hogy ez változzon, elérhetőbb egészségügyi ellátás Zacher azt válaszolta hogy itt is komoly szerepe lenne a kommunikációnak, a felvilágosításnak. "Meg kéne értetni végre, hogy miről szól a sürgősségi ellátás, és miről nem. Mert akkor megértenék, hogy akinek három hete fájdogál a hasa, azt itt sem fogják gyorsan ellátni, az 10-12 órát is várhat, amíg megnézi egy orvos. Mert a sürgősségi ellátásban az akut esetek élveznek elsőbbséget, azok, amik nem várhatnak: a vérző, a balesetet szenvedett, az infarktusos." - magyarázta.

Az egészségügyet a világon mindenütt munkaerőhiány sújtja, de a sürgősségi ellátásra ez már régóta igaz. Ennek oka szerinte az, hogy a sürgősségi osztályokon dolgozni borzasztóan nagy megterhelést jelent. Itt nem lehet tervezni, mert lehet, hogy most éppen nincs beteg az ágyakon, de lehet, hogy 10 perc alatt jön öt mentő, és rájuk zuhan 20 súlyos sérült. "Számomra ez azonban ennek a szakmának a szépsége is, és vannak hasonló őrültek, akik még így gondolkodnak. A fiatalok számára viszont már egyre kevésbé vonzó deal, hogy van ugyan egy ilyen adrenalinlöket, de nincs éjjelem, se nappalom, se hétvégém, se ünnepem." - jegyezte meg.

Zacher Gábor azt mondta, a Covid miatt az országban a droghelyzet nem romlott, a függők száma valószínűleg változatlan, de mivel nem voltak nyitva a szórakozóhelyek, nehezebbé vált a hozzáférés a kábítószerekhez, meg is drágultak, az alkalmi droghasználat csökkent. Alkoholhoz viszont többen nyúltak, amin nincs mit csodálkozni, mert szorongásoldó hatású.

A járvány sokakat sok mindenre ráébresztett, így Zacchert is: "60 éves elmúltam, és ebből a korosztályból több ismerős, kolléga is meghalt Covidban. Korábban még sosem érintett meg a múlandóság, de most először én is szembesültem azzal, hogy ebbe én is belehalhatok."

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!