Haderőfejlesztés Magyarországon: fiatal hazafiakat várnak a Magyar Honvédségbe

A Magyar Nemzet beszámolója szerint Honvédelmi és haderőfejlesztési program eddigi eredményeiről és célkitűzéseiről beszélt egy újságíróknak rendezett háttérbeszélgetésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.

"Senki nem gondolhatja komolyan, hogy valamivel több mint harmincezer hivatásos katonával és húszezer tartalékossal biztosítani lehet hazánk békéjét és biztonságát. Ez csak úgy lehetséges, ha a Magyarország iránt elkötelezett fiatalságra is számítunk, azokra, akiknek a haza nem elvont, hanem valós fogalom, és akik hajlandók is tenni érte" – jelentette ki Benkő Tibor egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.

A honvédelmi miniszter a fiatalság elérése kapcsán hangsúlyozta, jelenleg már csaknem kilencven tanintézménnyel működik együtt a Magyar Honvédség.

A tárcavezető hangsúlyozta: a haditechnikai eszközök beszerzése és a katonai életpálya továbbfejlesztése mellett a katonák egyéni felszereltsége az egyik központi eleme a haderőfejlesztési programnak. A tárcavezető szerint ennek sikerességét bizonyítja, hogy az Ohiói Nemzeti Gárda egy hónapos minősítő gyakorlatáról hazatérő önkéntes tartalékos század teljesítményéről és felszereltségéről is elismeréssel szólt a gyakorlatot vezető amerikai fél.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség közelmúltban kinevezett parancsnoka hangsúlyozta: a honvédelem a hivatásos és szerződéses katonákon, a honvédelmi dolgozókon, az önkéntes tartalékosokon, a nyugállományú katonákon és kadétokon nyugszik, ezeknek a csoportoknak az anyagi és társadalmi elismerését a jövőben is emelni fogják.

A parancsnok által elmondottakat támasztja alá az a kormányzati szándék is, hogy ha a gazdasági növekedés idén meghaladja az 5,5 százalékot, akkor 2023-ról egy évvel előre hozzák az úgynevezett fegyverpénz kifizetését, amely azt jelenti, hogy a fegyveres testületek dolgozói hathavi pluszjutatatásban részesülnek.

A vezérőrnagy arról is beszélt, tarthatatlan, hogy a honvédség 19 megyéből csak tízben van jelen, ezért már középtávon új helyőrségeket terveznek. Az önkéntes tartalékos rendszer kapcsán az is elhangzott, hogy továbbra is cél, hogy minden járásban legyen egy honvédelmi sportközpont, amely sportolási, kiképzési lehetőséget biztosít egy-egy század tartalékos erőnek, illetve a honvédség ott élő aktív és nyugállományú tagjainak.

A beszélgetés során a tárcavezető és Ruszin-Szendi Romulusz is kiemelte: a katonák a migránshelyzet és a pandémia során is megmutatták, hogy számíthat rájuk az ország. Ennek köszönhetően nőtt a katonák, az egyenruhás állampolgárok társadalmi megbecsültsége.

A beszélgetésen szóba került a baloldali sajtóban emlegetett szexbotrány is, melynek lényege, hogy a Honvédség egyik ezredének hivatásos női tagját szexuálisan zaklatta az ezred parancsok-helyettese, egy befolyásos alezredes, a nő állítása szerint azonban hiába kért segítséget a honvédségen belül, nem kapott, így végül az ügyészségen tett feljelentést. A vezérőrnagy az ügy kapcsán kijelentette: azért vonták vissza a méltatlansági eljárást, mert az csak egy ember ellen indult, azonban szerinte a zaklatással vádolt alezredesen kívül azok szerepét is vizsgálni kell, akik – bár tudtak az ügyről – nem segítettek az érintett nőnek.

Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott: köztudott, hogy soha, semmiféle visszásságot nem tűrt meg, és ezen a hozzáállásán nem is fog változtatni.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!