Dömötör: Magyarország nem gyarmat

A koronavírus-járvány harmadik hullámának letörésével új időszak kezdődik, és egy olyan korszakba lépünk, melyben az országoknak egyszerre több kihívással is szembe kell nézni - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Dömötör Csaba a kihívások között gazdasági problémákat, járványokat, a környezetvédelmet és a migrációt nevezte meg. Azt mondta: azok maradnak talpon és erősödhetnek, akik ezekre együttesen jó válaszokat adnak.

A kormány azt szeretné, ha Magyarország győztesen kerülne ki ebből az időszakból. Ehhez a fő kérdésekben egyetértésre van szükség, ezt szolgálja a nemzeti konzultáció - emelte ki a kormánypárti politikus.

Közölte: az íveket augusztus végéig lehet visszaküldeni, és hamarosan elindul az internetes oldal is.

A kérdések egy részében a megélhetéssel, a családi adóvisszatérítéssel, az alacsonyan tartott munkáltatói adókkal és a minimálbér emelésével kapcsolatos véleményeket várnak - ismertette Dömötör Csaba.

Hangsúlyozta: minden ellenkező állítás ellenére a politikai pártok közt ezekben az ügyekben nincs egyetértés. A baloldali kormányzás idején közel 30 százalék volt a munkaadói adók mértéke, ezt a mostani kormány közel a felére csökkentette. Emellett a minimálbér emelésének mértéke sem volt korábban akkora, mint az elmúlt években, és a családtámogatásokat is más elvek mentén képzeli el az ellenzék, mint a kormány - emlékeztetett.

Tájékoztatása szerint a konzultációban a gyermekvédelmi törvény is helyet kapott. Hozzátette: úgy érzik, hogy a törvényt kritizálók el sem olvasták azt, a jogszabály ugyanis a 18 év alatti gyermekekre vonatkozik, akiket a kormány védeni szeretne. Rámutatott: a fő kérdés az, hogy beleszólhatnak-e külföldi aktivisták, politikai erők abba, hogy Magyarország hogyan védi a gyermekeket. Ezért a vita végső soron arról is szól, hogy "dönthetünk-e mi magunk a saját jövőnkről" - jegyezte meg.

A törvény miatti támadások hangnemére reagálva azt mondta: Magyarország nem gyarmat, "képesek vagyunk továbbra is saját magunk dönteni az életünkről és ragaszkodunk is hozzá, hogy ezt megtehessük".

Újra szerepel a migrációval kapcsolatos kérdés is az íveken, hiszen a járvány kitörése nem jelentette azt, hogy a migráció megszűnt volna - hívta fel a figyelmet.  Hozzátette: Magyarországon csak idén közel 40 ezer illegális határátlépési kísérletet jelentettek, ami jelentős növekedés.

Amikor növekszik a migrációs nyomás, fel akarják melegíteni a kötelező szétosztás ötletét - emelte ki. Dömötör Csaba szerint a migrációnál nem az a kérdés, hogy mióta beszélnek róla, hanem az, hogy mi lenne a következménye annak, ha Magyarország feladná az álláspontját.

Példaként hozta, hogy Ausztriában két menedékkérő megerőszakolt, bedrogozott és megölt egy 13 éves kislányt. Ők a 2015-ös migrációs hullámmal érkeztek, egyikük a börtönt is megjárta. Dömötör Csaba úgy fogalmazott: "mi nem szeretnénk ide jutni", ezért közös hangra, újra erős üzenetre van szükség.

Arról is beszélt, hogy az íveken külön kérdést kapott a karbonadó, amelyet a brüsszeli intézmények szeretnének bevezetni. Az európai parlament is szavazott róla és a magyar baloldali pártok is tettek hasonló javaslatot, miként az Európai Bizottság is konkrét javaslatot készít - mondta.     

Hangsúlyozta: itt arról kell dönteni, hogy a környezetvédelmi terheket a nagy szennyező multiknak, vagy minden családnak kell-e viselnie. A kormány szerint nem terhelhetik a családokra a környezetszennyezés terheit, és azt szeretnék, ha a konzultáció eredménye is megerősítené őket ebben.

Dömötör Csaba közölte: a kormány az elmúlt években folyamatosan törekedett arra, hogy a munkaadói adót, a társasági adót és a személyi jövedelemadót is minél alacsonyabb szintre hozza, de vannak ezzel ellentétes törekvések is. Sokan szeretnének például globálisan vagy európai szinten magasabb adót a cégek számára, de ha ezt sikerre vinnék, Magyarország versenyképessége csorbulna - jegyezte meg.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

(MTI)