Bemutatta gazdaságpolitikai programját Karácsony Gergely

Karácsony Gergely szerint a választók lenézése, ha pusztán annyi mondandója valakinek a jövőről: „folytatjuk”. A demokratikus ellenzék erői nem követhetik el azt a hibát, hogy erre csak annyit mondanak: „nem folytatjuk” - írta közösségi oldalán Budapest főpolgármestere. "A 99 Mozgalom kereti között ezért dolgozzuk ki részletesen a változás és jóvátétel programját, ennek gazdaságpolitikai fejezetét mutattam be pénteken Tatabányán." - áll a bejegyzésében.

"Jóvátétel, felelősség, igazságosság - ezek a gazdaságpolitikai program alapelvei. Közös terheink vállalása akkor igazságos, ha a beruházások célja az emberek jólétének, boldogulásának növelése, a fenntartható fogyasztási és termelési szerkezet elérése, és akkor borzasztó igazságtalan, ha felesleges dolgokra, pazarló módon költjük el úgy, hogy pusztán a kiváltságos 1 százalék gyarapodik, de a nemzet 99 százaléka igazából szegényebb lesz." - magyarázza Karácsony.

Szerinte nemcsak váltásra van szükség, hanem igazi változásra, leszámolás helyett elszámoltatásra, bosszú helyett jóvátételre, uralkodás helyett felelős kormányzásra. Igazságosan gyarapodó országra, olyanra, ahol nem a politikáról szól az életünk, de a politika végre az életünkről szól. "Ezt szolgálja a gazdaságpolitika programunk, egyebek között a Tiborcz-adó, a Mészáros-adó bevezetésével, a garantált munka intézményének megteremtésével, bérfelzárkóztatással, nettó 200 ezer forintos minimálbérrel, szociális beruházásokkal, zöld átállással." - írta.

Karácsony Gergely gazdasági fordulatról szóló írását változtatás nélkül közöljük:

"Vajon csak annyi a gazdaságpolitikusok dolga, hogy a gazdasági növekedés minél nagyobb legyen, s nem számít, ha az csak egy szűk elit gazdagodását szolgálja? Vagy olyan gazdasági növekedésre van szükség, amelynek gyümölcseit a teljes nép élvezheti, és még fenntartható is? Az utóbbi nézetnek van egyre több híve a Világbanktól kezdve Ferenc pápán át Joe Biden amerikai elnökig, s magam is ebbe a táborba tartozom.

Egyes gazdasági elemzők szerint lehetséges, hogy idén 7 százalék fölötti hazai gazdasági növekedés lesz. De vajon mennyit ér ez, ha a nagyobb növekedés csak az ország 1 százalékát gazdagítja a 99 százalék többség helyett?

Tavaly Magyarországon több mint 8 százalékkal gyarapodtak a hazai vagyonosok megtakarításai, miközben a gazdaság 5 százalékkal esett vissza. Tavalyelőtt viszont 4,9 százalékkal nőtt a gazdaság, ekkor a magyarországi privátbankárok által kezelt vagyon több mint 20 százalékkal gyarapodott. És miközben az egész ország a járvány s a válság hatásaitól szenvedett, Mészáros Lőrinc ez idő alatt minden egyes órában(!) mintegy 20 millió forinttal növelte vagyonát. Azt is tudjuk a Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég elemzéséből, hogy Magyarországon nagyjából 3500 magyar család birtokolja a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások csaknem 10 százalékát. Mindeközben a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar élt létminimum alatt, ma pedig a koronavírus-válság pusztítása után bizonyosan sokkal többen vannak.

Közben az OECD 130 országa egységesen, 15 százalékban rögzítené a társasági adót, ez a megegyezés valóban a történelemben eddig nem látott egységet ért el, és fő célja a multinacionális cégek adóelkerülési gyakorlatának megfékezése és megállítása volt. De persze a magyar kormány ennek is ellenáll, ebből is ki akar maradni, ismét csak a magánérdekeket sorolva a közérdek elé.

A hazai szűk szupergazdag réteg ilyen ütemű vagyonosodása nem a gazdaság egészségének, hanem betegségének a jele. A haveri kapitalizmus rendszere és a kiváltságosok 1 százalékának érdekeit szolgáló adórendszer együttesen alakították ki ezt a betegséget. Mennyire tiszteli a választóit az a kormány, amely úgy kívánja vonzóbbá tenni e növekedési adatot – amelynek hatásait egyébként a lakosság 99 százaléka nem érezné –, hogy a növekedési adathoz kötött adó-visszatérítést ígér választási cukorkaként? Így pont azok nem kapnak semmit, akik a válság alatt vesztették el a bevételeiket. Érzéketlenség ez, avagy immár puszta gonoszság?

Az Orbán-kormány szerint a gazdaságpolitika lényege, hogy a hazai gazdaság az uniós átlagnál jobban növekedjen, „kanyarban előzve”. Hogy a gazdasági növekedés igazságos legyen, az föl sem merül.

De mitől igazságos a növekedés? A gazdasági növekedés akkor igazságos, ha minden honfitársunk gyarapodik általa, és akkor igazságtalan, ha csak a leggazdagabb 1 százalék lesz még vagyonosabb. Akkor igazságos, ha a jövő generációinak is a javát szolgálja, és akkor végtelenül igazságtalan és káros, ha a mai jólét oltárán feláldozza a földet. A magas szintű foglalkoztatottság megvalósulhat igazságos módon a dolgozói jogok kiterjesztésével, növekvő bérekkel és jó minőségű munkahelyekkel, vagy igazságtalanul, dolgozói jogfosztással, kifizetetlen túlórákkal, bizonytalanságban tartott és kizsákmányolt munkatársakkal. Közös terheink (az adók, az államadósság) vállalása akkor igazságos, ha a beruházások célja az emberek jólétének, boldogulásának növelése, a fenntartható fogyasztási és termelési szerkezet elérése, és akkor borzasztó igazságtalan, ha felesleges dolgokra, pazarló módon költjük el úgy, hogy a költés által pusztán a kiváltságos 1 százalék gyarapodik, de a nemzet 99 százaléka igazából szegényebb lesz.

A rendszerváltozás után, de még tíz éve is nemzetközi szervezetek, think tankek, állam- és kormányfők szerte a világon a tőke szabadságát és az állam háttérbe vonulásának helyességét hangsúlyozták. Ennek a politikának aztán milliók estek áldozatul Perutól Németországon át Dél-Afrikáig. Ennek a neoliberális gazdaságpolitikának lett a következménye Trump, a Brexit, a francia sárgamellényes tüntetők és a magyar munkavállalók kiszolgáltatottsága, a nem elég erős és nem elég hatékony klímavédelem, a nulla társasági adót fizető, ám a magyar GDP-nél sokszor nagyobb forgalmú globális társaságok felelőtlensége, a kihaló fajok és a magukra maradó, bizonytalan, elveszett és kiszolgáltatott emberek százmilliói a világban.

Nem váltásra, hanem igazi változásra van szükség: új, igazságos gazdaságpolitikára! Olyanra, amelyik nem a tőkét, hanem az embert helyezi a középpontba, amelyik belátja, hogy nem az ember van a munkáért, hanem a munka az emberért. Amelyik nem élet-halál harcként fogja fel a piacok működését, hanem együttműködésként, közös munkálkodásként. Olyan gazdaságpolitikára, amelyik ad mindenkinek, nem csak egyeseknek, és olyanra, amelyik képes létrehozni az összetartó, szolidáris közösségeknek azon hálózatát, amely választ adhat a klímaválság, az elöregedő társadalom vagy akár a koronavírus-járványhoz hasonló katasztrófák kihívásaira.

Ennek az új gazdaságpolitikának ismert és elismert, szakértők által kidolgozott elvei vannak. Az IMF, a Világbank, a Világgazdasági Fórum új szellemű, az igazságosság elveit szem előtt tartó javaslatokkal bombázza a döntéshozókat. Épül a nagy Zöld Fal Afrikában, az EU helyreállítási alapja 2009-ben még csak fantazmagória lehetett, ma valóság, Biden elnök sok ezer milliárd dolláros csomagja a társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság jegyében fogant, akárcsak az európai Green New Deal. Ferenc pápa harmadik enciklikája, a Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) is határozottan állást foglal a neoliberalizmus működésképtelen receptje, a „trickle-down” hamis elmélete ellen, miszerint az egyre gazdagodó elit jóléte lecsorog a kevésbé tehetősekhez. Ennek a vagyonosak érdekeit szolgáló ideológiának a sajátos orbáni változata, hogy a magyar és az Európai Unió adófizetői pénzén nagyon gazdaggá tesznek néhány ezer haveri vállalkozót, s majd az ő jólétük idővel lecsorog másokhoz. Ez a Fidesz politikája, amely szerint a kiváltságos kevesek érdeke egyet jelent a nemzeti érdekkel. Ezzel kell szakítunk, szembesülve az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatával: a demokrácia fenntarthatóságához elengedhetetlen tehát, hogy annak viszonyai találkozzanak a benne élők igazságérzetével.

Itt az ideje tehát, hogy Magyarországon is hozzákezdjünk az igazságtalanság felszámolásához és az igazságosság, az emberség, a szolidaritás megvalósításához a gazdaságpolitikában is!Kormányváltást követően első lépésként anyagi jóvátételt nyújtunk mindazoknak, akiknek a járvány okozta válság alatt a kormány nem adott érdemi segítséget: kárpótolni kell a mikro- és kisvállalkozókat. Azon önfoglalkoztatók, mikro- és kisvállalatok, amelyek bevételcsökkenése 2020-ban és 2021-ben átlagosan meghaladta 2019-es évi bevételük 50 százalékát, újraindítási támogatásban kell részesüljenek, bevételcsökkenéstől függően mintegy 1-2,5 millió forint értékben. Kárpótolni kell a támogatásban nem vagy alig részesülő munkanélkülieket, az igazságtalanul nem teljes táppénzben részesülő munkavállalókat. Kárpótolni kell az Orbán-kormány régebbi igazságtalan döntéseinek kárvallottjait is, a rokkantnyugdíjasokat.

Igazságossá tesszük az adórendszert! Progresszív jövedelemadóra van szükség: az alacsonyabb jövedelműek helyzetét javítjuk, és nagyobb hozzájárulást kérünk azoktól, akik havi 1 millió forintnál jobban keresnek. Az 500 millió forint feletti óriásvagyonokra adót vetünk ki, hogy a leggazdagabb 1 százalék visszaadhasson a közösségnek. Zöld adókat és zöld illetékeket vetünk ki a környezeti-természeti fenntarthatóságot akadályozó, szennyező termelésre és fogyasztásra. A kis- és középvállalkozások társasági adóját nem emeljük.

A rabszolgatörvényt haladéktalanul eltöröljük, a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel együtt kidolgozzuk a Munka Törvénykönyvének a munkavállalói jogokat erőteljesebben biztosító módosítását.

A demokrácia visszaépítésével felszámoljuk a dolgozói szegénységet Magyarországon! Bérfelzárkózási programot vezetünk be: 200 ezer forintra emeljük a nettó – vagyis amit a dolgozó kézhez kap – minimálbért a ciklus végére. Támogatni fogjuk azokat a vállalatokat, amelyek az éves eredménynövekedés jelentős részét bérnövelésre fordítják. Bátorítjuk a dolgozói tulajdonszerzést, jutalmazzuk a dolgozó tulajdonosi programokat működtető magánvállalatokat.

Bevezetjük a garantált munkát, amelyet részben uniós forrásokból finanszírozunk. Mert abban hiszek, hogy az állam dolga és felelőssége a munkavállalók jogainak védelme, lehetőségeinek biztosítása az erőfölényben lévő vállalatokkal szemben.

Zöld gazdasági fordulatot hajtunk végre, ami számos feladatot irányoz elő. Például a közösségi közlekedést is fejleszteni és zöldíteni kell, támogatni szükséges a magánháztartások zöld közlekedését is.

Ma az államból élő, azzal összefonódott kiváltságos „vállalkozók” mindenkinél gyorsabban gazdagodva hamarabb előbbre jutnak a saját tehetségükre támaszkodó vállalkozóknál, alkalmasint föl is vásárolva a maguknál érdemesebbek cégeit. Ez így nem mehet tovább, valamennyien tönkremegyünk ebbe! Átláthatóvá tesszük a közbeszerzéseket, és visszaállítjuk a jogbiztonságot, megvédjük a magánvállalkozók tulajdonát a NER „rablólovagjaitól”. Nagyon fontos, hogy nem betonba akarjuk önteni, hanem jóléti beruházásokra fogjuk fordítani az állam által eddig elpazarolt pénzeket, hogy javuljanak az egyéni képességek, lehetőségek, készségek. Ettől nemcsak a jólét növekszik, de a gazdaság fejlődése is hasznát látja majd.

Csak az igazságos gazdaságpolitika hozhat tartós, fenntartható fejlődést Magyarország számára. Ha a szavakkal kicsit játszunk, akkor mondhatjuk, hogy ehhez csak egy i betűre lesz szükségünk – a gazság ugyanis már megvan a Fidesznek köszönhetően. Írjuk tehát oda azt az i betűt az elejére, s végül tegyük fel a pontot az i-re közösen."

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!