Az Európai Bizottság ismét elutasította a felelősségvállalást a nemzeti kisebbségek ügyében

Az Európai Bizottság ismét elutasította a felelősségvállalást a nemzeti kisebbségek ügyében, Didier Reynders igazságügyi biztos szerint ugyanis a Benes-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba - közölte Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke hétfőn.

Vincze Loránt az MTI-hez eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán kérdést intézett az Európai Bizottsághoz azt kérdezve, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló Benes-dekrétumok egy része.

Didier Reynders igazságügyi biztos az Európai Bizottság nevében adott válaszában azt írta: "a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. számú határozata a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus. Az Európai Bizottság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy a jelen ügyben a jogi aktusnak nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna. Azokban a helyzetekben, amelyek nem kapcsolódnak az uniós jog végrehajtásához, a tagállamokra és igazságügyi hatóságaikra hárul a feladat, hogy biztosítsák az alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását és védelmét, nemzeti jogszabályaikkal és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban."

Vincze Loránt a bizottsági válaszra reagálva felháborítónak nevezte, hogy a válaszadást megelőző hónapokban az Európai Bizottság arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet. Úgy vélekedett, az uniós testület "egyszerűen kivette a fiókból a már másfél évtizede berögzült válaszszövegét, és tovább küldte azt".

"Amíg más diszkriminációt és kisebbségi kérdéseket érintő ügyekben az Európai Bizottságnak akár egy sajtóhír is elegendő arra, hogy az uniós jog megsértését feltételezze, addig ha évtizedes, őshonos kisebbségi közösségek egészét megbélyegző európai szégyenfoltról van szó, csak annyit tud mondani, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy nem kapcsolódik az uniós joghoz" - fogalmazott.

A képviselő arra is emlékeztetett, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiacot érintő jogügyletek, illetve a kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért - szavai szerint - nem lehet kijelenteni, hogy azok nem érintik az uniós belső piacot.

Vincze Loránt közölte: úgy döntött, addig tér vissza a kérdésre, amíg az Európai Bizottság "színt nem vall" a Benes-dekrétumok ügyében.

A második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó dekrétumokat Edvard Benes egykori köztársasági elnök hozta a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette, és ez alapján megfosztotta a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól.

A szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd a parlament alkotmányügyi bizottsága 2018-ban ugyanezt tette.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!