A választások előtt bebetonozza hatalmát a Fidesz egy jelentés szerint

A választások előtt informális kapcsolatokon keresztül mélyállamot építve betonozza be hatalmát a Fidesz, miközben a kormányzati intézkedésekkel a hozzá közelállókat erősíti, írja a Korrupciófigyelő jelentés.

Csütörtökön jelent meg a TASZ és a K-Monitor legújabb Korrupciófigyelő jelentése. Ebben azokat a kormányzati intézkedéseket veszik sorra, amelyek állami korrupcióra utalnak, illetve a jogállamiság leépítésére irányulnak - közölte a Szabad Európa.

A 2021. március és június közötti intézkedéseket vizsgálva a jelentés arra jut, hogy „egyre látványosabban építi ki saját háttérállamát a kormány, miközben hatásköröket vonnak el olyan választott vagy autonóm szervektől, mint az önkormányzatok és az egyetemek”. A hatáskörök átalakítása azonban nem jelent függetlenséget, mert informális személyes kapcsolatokon keresztül a hatáskörök a Fideszhez kapcsolódnak, ez pedig átláthatatlan és ellenőrizhetetlen viszonyokhoz vezet, írja a két szervezet.

A járvány tavasszal beinduló, eddigi legsúlyosabb hullámának kezdetén több kormányzati intézkedés is szembement a jogállamisági szempontokkal a jelentés szerint. Ide sorolják, hogy nagyon kevés adatot adott ki az operatív törzs a fertőzöttek vagy a halottak számának alakulásáról, vagy hogy a sajtónak megtiltották, hogy beszámoljon arról, mi történik a kórházakban. Ellenpéldaként hozzák fel, hogy a járvány által különösen sújtott Bergamóban vagy szomszédos országok kórházaiban is készülhettek beszámolók.

A járvány elleni védekezés ellenőrzését akadályozták azzal is, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságának ülésére fideszes képviselők el sem mentek – vagy kivonultak onnan az ülés alatt.

A téves vagy hiányos tájékoztatásra példaként hozzák fel, hogy amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy ezernél kevesebb koronavírusos beteget ápolnak kórházban, valójában 1120 ember feküdt kórházban a fertőzés miatt.

Számos intézkedés kihirdetése úgy történt, hogy az nem volt egyértelmű, a bejelentést követően pontos részletszabályok nem voltak elérhetők, vagy az életbelépés előtt nagyon rövid idővel jelentek meg – így nem volt idő megfelelően felkészülni rájuk.

Amikor pedig enyhült a járvány okozta nyomás, és egyre több védekező intézkedést visszavont a kormány, sokáig korlátozták a tüntetéseket, a képviselő-testületek összehívását, de időközi választást még ma sem lehet tartani, és továbbra is elérheti a 90 napot a közérdekű adatok kiadására szabott határidő, írják.

A járvány gazdasági hatásai miatt idén is módosítani kellett a 2021-es költségvetést. A válságkezelést célzó Gazdaságvédelmi (illetve Gazdaság-helyreállítási) Alapban már több mint 6000 milliárd forint van. Ezzel az a probléma a jelentés szerint, hogy ebből a pénzből a kormány az Országgyűlés hozzájárulása nélkül csoportosíthat át forrásokat a legkülönbözőbb célokra. Ebből az alapból tavaly „sok esetben a klientúra további beruházásait támogatta a kormány, vagy egyéb, például sport- vagy egyházi célokra” költött, áll a jelentésben.

Az egyik legnagyobb kockázat a jelentés szerint az állami vagyon közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezése volt a vizsgált időszakban. Ez párhuzamosan zajlott a felsőoktatás átszervezésével.

Az állami egyetemek jelentős részének fenntartói különböző alapítványok lettek. „Korrupciós szempontból a legnagyobb aggodalomra az adhat okot, hogy miközben az állam jelentős közfeladatokat – így a felsőoktatást és például az egyetemi klinikák esetén a betegellátást is – és vagyonokat szervez ki alapítványok számára, a közfeladatok megfelelő ellátását a jövőben formálisan csak igen szerény eszközökkel tudja kikényszeríteni” – írja a jelentés. Ezen túl az alapítványok további alapítványokat hozhatnak létre, amelyek felett még nehezebb az ellenőrzés.

A közfeladatokat ellátó alapítványok kuratóriumai nem számoltathatók el, a kuratórium tagjai nem cserélhetők le – miközben a kuratóriumi tagok többségét a Fideszhez kötődők teszik ki.

De nem csupán a felsőoktatásban hoztak létre ilyen alapítványokat, hanem a kultúra, a mezőgazdaság és az örökségvédelem területén is.

A jelentés kitér a Fudan budapesti campusára is, amelynél nem egyértelmű, hogy milyen hasznot hoz Magyarországnak, az egyetem pedig „veszélybe sodorhat egy másik, nagyobb társadalmi haszonnal kecsegtető projektet is, a Diákvárost”.

A jelentés itt két esetet említ. Az egyik, hogy a kormány megakadályozta, hogy a Budapest Airport hitelt vegyen fel – ennek hátterében az lehet, hogy a kormány meg akarja vásárolni a repteret. A másik beavatkozás pedig az Aegon Biztosító eladásának megakadályozására tett kísérlet volt.

A jelentés szerint a kormány idén is szelektíven támogatta az önkormányzatokat, amikor a járvány miatti elvonások kompenzálásáról döntött. Itt az egyik legnagyobb vesztes Budapest, ráadásul az Európai Unió helyreállítási alapjára beadott tervekbe sem vették be a fővárosi javaslatokat. E mellett a szintén ellenzéki Dunaújváros területén is „különleges gazdasági övezetet” hozott létre a kormány, ennek értelmében az ott befizetett iparűzési adót nem a város kapja.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!