A magyar lakosság rosszabb állapotban van az elvárhatónál

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent elemzés szerint a magyar lakosság rosszabb állapotban van az elvárhatónál. Egészség nélkül pedig – rögzíti – nincs fenntartható felzárkózás.

Az MNB a lakosság egészségi állapotával a 330 javaslatot tartalmazó Versenyképességi programjában és az idén első ízben megjelent Fenntarthatósági jelentésében is foglalkozik. A legutóbb közzétett írás azért született, hogy képet adjon a magyar lakosság egészségi állapotáról és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről, illetve hogy azonosítson olyan területeket, amelyeken célzott beavatkozással növekedési tartalékok - írja Az én pénzem.

A magyar lakosság egészségi állapota elmarad az ország gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől. A születéskor várható élettartam Magyarországon 76,5 év volt 2019-ben, ami közel 5 évvel alacsonyabb az Európai Unió átlagánál (81,3 év) és a legalacsonyabb a visegrádi régióban.

A magyar lakosság 8 százaléka él olyan háziorvosi körzetben, amely jelenleg betöltetlen. Ezek területi eloszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen: Észak-Magyarországon és Tolna megyében a lakosság több mint 15 százaléka érintett hátrányosan ebből a szempontból, míg Budapesten csupán 2 százaléka. A mentők 15 percen belüli kiérkezési aránya országosan 82 százalékos, ám Pest és Heves megyében nem éri el a 75 százalékot.

A Népszava szerint múlt csütörtöktől lényegében megszűnt a traumatológiai ellátás a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban. A komolyabb ellátásra, műtétre szorulókat előreláthatóan az év végéig a nagykanizsai, a szombathelyi és a kaposvári kórházba kell vinniük a mentőknek. Míg az első két város 50-60 kilométerre van a megyei kórháztól, Kaposvárig már több mint 130 kilométert kell megtenniük a betegekkel a mentőknek.

A baleseti ellátás megszűnésének oka, hogy az intézményből a múlt hónap végén távozott hét traumatológus. A területért felelős miniszter, Kásler Mikós viszont a közösségi portálon közzétett videóban (amelyben a járvány negyedik hullámának eljövetelét tényként emlegeti) azt fejtegeti, hogy a statisztika azt mutatja: „ezrek” lépnek be újonnan a magyar egészségügy kötelékébe. 

Szintén a Népszava írt arról is, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-adatai szerint csaknem megduplázódott az elmúlt másfél évben a tervezett műtéti ellátásra várakozók száma. Szürkehályog-műtétre 12,4 ezren várnak, a járvány alatt harmadával ugrott meg az ellátásért sorban állók száma. A maximum várakozási idő elérheti a 1127 napot is, azaz akár három évig is eltarthat, mire a kevésbé szerencsések eljutnak a műtőasztalig. Szintén nagyon hosszú a várólista a térd- és csípőprotézis műtétek esetében, utóbbira 6670-en állnak sorba, az előbbire 7791-en. Csípőprotézisre a maximum várakozási idő hat és fél év is lehet, térdprotézisre pedig több mint nyolc év.

Az én pénzem kigyűjtötte, mennyit kell fizetnie annak, aki úgy dönt, nem vár állami sorára, inkább magánorvoshoz megy. A szürkehályog-műtét ára körülbelül 250 ezer forinttól 550 ezer forintig terjed. Igaz, ennyiért magasabb szintű beavatkozást ígérnek. Csípőprotézis műtétért a páciensnek 1,5-1,9 millió forintot kell kiadnia.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!