Másodállásból próbál megélni a tűzoltók fele Magyarországon

Az alacsony bérek miatt a rendvédelmi szerveknél dolgozók szabadidejükben is dolgozni kényszerülnek, de nem egyformák a lehetőségeik - írja a Népszava.

Mivel nem javult jelentősen a katasztrófavédelem, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás hivatásos és adminisztratív alkalmazottainak anyagi megbecsülése – ahogy tíz éve – ma is sokan kénytelenek másodállásokat vállalni. A Népszava kérdésére a Belügyminisztérium azt közölte, hogy a katasztrófavédelemben dolgozók közül idén június 1-jén 4573 fő rendelkezett érvényes engedéllyel, hogy külső helyen is munkát végezhessen, emellett 3519 rendőrről és 518 büntetés-végrehajtásban tevékenykedő alkalmazottról mondható el ugyanez.  

A teljes állományokat nézve kiderül, hogy a tűzoltóknál a legtöbb maszekoló.

Az Egységes Tűzoltó Szakszervezet szerint a katasztrófavédelem területén 12 ezren dolgoznak, de leginkább a nagyjából 8 ezer vonuló tűzoltó körében népszerű a másodállás vállalása. Vagyis itt a 4573 külső munkavégzési engedély azt jelenti: legalább minden második tűzoltónak van mellékállása. Vári Tamás, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet egyik társelnöke azt mondta: – Ebben a körben 160-170 ezer forintos nettó fizetések vannak, amiből nem lehet eltartani egy családot, ezért kényszerülnek arra a kollégák, hogy szabadnapjaikon kiegészítsék a jövedelmüket.

Más terület érdekvédői ehhez hozzátették azt is, hogy a 24-48 órás beosztás a tűzoltóknál lehetőséget is ad a külső munkák tervezésére, míg a rendőrségen és a börtönökben nincs ilyen kiszámítható munkarend. Ez egyúttal magyarázatot is ad arra, hogy ezekben a szakmákban jóval kevesebben kérnek engedélyt másodállásra.

A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Bárdos Judit úgy számítja: a 3519 engedélykérelem az jelenti, hogy a hivatásos állomány nagyjából tíz százaléka kért és kapott jóváhagyást mellékállás vállalására. Bárdos Judit is azt hangsúlyozta: kevésbé kiszámítható a beosztásuk, és kevesebben tudnak fizikai munkát vállalni, mint tűzoltó társaik.

"Nem találtunk magyarázatot arra, hogy a büntetés-végrehajtásban miért csak az állomány nagyjából öt százaléka kér engedélyt a maszek munkákra, holott nem utasítják el a kérelmeket. Egy biztos, nem azért, mert ők több pénzt kapnak" – mondta a Népszava megkeresésére Kucsera Miklós, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.

A tűzoltó szakszervezet másik vezetője, Antalfi Zsolt szerint a maszek munkák aránya valójában magasabb lehet, mert nem mindenki kér engedélyt, ha elmegy néhány alkalommal egy építkezésre, fát vágni vagy gyümölcsöt szedni – és ilyen egynapos mellékeseket alighanem más rendvédelmisek is be-bevállalnak.

Januártól annyiban lesz nehezebb a helyzet az engedélyt kérők számára, hogy aki korábban az eredeti szakmája művelésére betéti társaságot vagy kft.-t alapított, az ezeknek a gazdasági társaságoknak nem lehet a vezetője, csak alkalmazottja. Ha át tudja adni a vezető tisztséget egy családtagnak vagy barátnak, akkor szerencsés, de elképzelhető, hogy egyéni vállalkozóként kell folytatnia, vagy kilép az egyenruhás szervezetektől – latolgatták a lehetőségeket az érdekvédők.

A tűzoltók közül sokan járnak tanfolyamokra, hogy felkészüljenek a váltásra. Vári Tamás ismer olyan munkavédelmi képzésekre szakosodott helyet, ahol a hallgatók harmada minden kurzuson hivatásos katasztrófavédő, aki készül a civil jövőre. Az emberek egyre nehezebben fogadják el, hogy a pénz kevés, 40 évesek kapnak sorra infarktust vagy gerincsérvet, folyton fizikai teszteket és más alkalmassági vizsgákat kell elvégezniük, elvették tőlük a szolgálati nyugdíjat és a lakhatási támogatást – sorolta az okokat Antalfi Zsolt, miért nem motiváltak a kivonuló tűzoltók, hogy a szervezetben maradjanak.

Nem a mellékállásokat ellenzik az érdekvédők, de úgy látják, pazarol a magyar állam, amikor súlyos milliókért felkészíti a kezdőket a tűzoltói munkára, majd nem tesz semmit, hogy a szakmában tartsa őket.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!