Ennyit tud a gyógyszertári antitest gyorsteszt

Már az elmúlt évben is komoly vita alakult ki a „tesztelés” kérdésében, anélkül, hogy a vitázók megfogalmazták volna, mit is értettek alatta. Laboratóriumi tesztekkel lehet kimutatni egy betegmintából a kórokozót, ezáltal mikrobiológiai diagnózist adva a fertőzés klinikai tünetei mellé, és ugyanígy lehet azonosítani a fertőzést hordozó és terjesztő személyeket is. Ezek a tesztek nélkülözhetetlenek a beteg gyógyításában és a prevencióban egyaránt. És szintén laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni a beteg vérében a specifikus ellenanyagoknak a fertőzés különböző fázisaiban (IgM, IgG), illetve a nyálkahártya-immunitás során megjelenő osztályait (IgA). Ezek mennyiségi meghatározásával eldönthető, valaki a fertőzés éppen kezdődő vagy már előrehaladott fázisában van-e, átesett-e a fertőzésen, illetve fogékony-e azzal szemben. A pontosabb meghatározást az automatizált ELISA-technika biztosítja, 

A GYÓGYSZERTÁRAKBAN IS BESZEREZHETŐ GYORSTESZTEK NÉHÁNY PERC ALATT TÁJÉKOZTATÓ EREDMÉNYT ADNAK (AMI NEM FELTÉTLENÜL TELJESEN PONTOS, EZÉRT MEGERŐSÍTÉSRE SZORUL). 

De bármennyire is intelligens vizsgálatnak tűnnek ezek, igazából rendkívül primitív kémiai reakció történik: a tesztbe kötött antigénhez kötődik a vérben található (ha található!) antitest, ami látható (és a mennyiségi meghatározás során mérhető) reakciót ad. Tehát nem a kórokozóval szemben termelődött antitesteket mutatja ki (ezzel egyértelműen eldöntené a feltett kérdést: van-e immunválasz), hanem azokat az antitesteket mutatja ki, amik a gyártó által a tesztbe rakott antigénekkel szemben termelődtek. Ez óriási különbség - írja az Index 

Mivel egy kórokozónak (bármely kórokozónak, így a Covidnak is) számos antigénje van, ha a tesztben csak a tüskefehérje vagy annak egy részlete van, akkor negatív eredményt ad a vizsgálat, ha:  1) nem találkozott a beteg koronavírussal, ha 2) találkozott, de annak a tüskefehérjéje lényegesen megváltozott szerkezetű volt, ha 3) a diagnosztikum gyártója más forrásból származó vagy rosszabb minőségű antigénnel dolgozott. És negatív lesz a vizsgálat akkor is, ha a tüskefehérjével szemben valami okból nem (biológiai rendszer, ugye), de a vírus többi antigénjével szemben nagyon is képződött ellenanyag. Aki néhány évet eltöltött mikrobiológiai laboratóriumban, azt is tudja, az ugyanarra a célra árusított diagnosztikumok (tesztek, készítmények stb.) között óriási különbségek vannak, habár mindegyik rendelkezik az összes szükséges tanúsítvánnyal. Ahhoz kell a tapasztalat, hogy ki lehessen választani a pluralizmus tengerében azokat a készítményeket, amik nem feltétlenül olcsók, de jók, valós (vagy a leginkább valós) eredményt adják. Ha a tender elbírálásakor az ár a döntő, vagy a laboratórium nyereségorientált, nem ezek lesznek a befutók. 

Negatív lehet a szerológiai eredmény akkor is, ha nem antitestválasz, hanem sejtes immunitás alakult ki, ahogy szoktak érvelni az ellenanyag-meghatározással szemben. Ennek igazolása valóban nem történik rutinszerűen, de akinek pozitív lett az ellenanyag-vizsgálata, az már megnyugodhat, hogy ő már védett, és ez önmagában megéri.

A teljes cikket itt tudja elolvasni!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!