Egymillió embert ölnek meg évente a szúnyogok

Javában zajlik a csípőszúnyogok biológiai gyérítése, a munkálatokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálja. A szakértők folyamatosan nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődését, az összegyűjtött adatok alapján határozzák meg a célterületet és a gyérítés időpontját. Az Ökológiai Kutatóközpont nem irtja, csak csapdába csalja a csípőszúnyogokat - írja a Híradó.hu.

„Ez a szén-dioxid palack, ez azért fontos, mert ezzel csalogatjuk ide a csípőszúnyogokat, mert ugye, amit kilélegzünk szén-dioxid, arra jönnek ezek az állatok” – mondta Soltész Zoltán entomológus az M1 Kék bolygó című műsorában.

A szúnyogcsalogatáshoz még hő is jó lenne, azonban a csapda mást alkalmaz. Ebben a tartályban az emberi bőrön keletkezett szaganyagokat imitáló csípőszúnyog-csali kap helyet. „Szúnyog szemmel ellenállhatatlan.”

„Idecsalogatjuk a csípőszúnyogokat, ezek szépen iderepülnek, és amikor iderepülnek, egy ventilátor, ami itt van bent a dobozba, ez beszívja az állatokat, és ebbe a kis zacskóba össze fognak gyűlni” – tette hozzá az entomológus.

A csípőszúnyogok minél pontosabb ismerete nagyon fontos, mert az élősködésük nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is lehet.

„Nagyjából becslések szerint olyan egymillió embert ölnek meg évente. Magyarországon is vannak csípőszúnyogfajok. Ötven faj van, ami őshonos, és újonnan, az utóbbi tíz-tizenöt évben érkezett három idegenhonos faj” – ismertette.

Ez a három faj a japán bozótszúnyog, a koreai szúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog. Minél több az ismeretünk róluk, annál hamarabb és hatékonyabban tudunk reagálni az általuk okozott problémákra is.

„A hazai fajok is terjesztenek kórokozókat, például Usutu-vírus, nyugat-nílusi vírus, vagy különböző fonálférgeket, mint például a szív és a bőrférgesség fonalférge, viszont az újonnan betelepült inváziós fajokról tudjuk azt, hogy jóval többféle kórokozóval kompatibilisek, mint a hazai fajok” – folytatta a szakértő.

Az ázsiai tigrisszúnyog kiemelten veszélyes, több mint 22-féle kórokozó, például a Zika-vírus terjesztésére is képes. A szakemberek – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is a lakosság segítségét kérik a munkájukhoz.

Tehát aki inváziós szúnyogot lát, küldje el nekik postán vagy fotózza le, és továbbítsa e-mailben,

vagy feltöltheti a képet a Mosquito Alert nevű mobiltelefonos applikáción keresztül. A kutatók beazonosítják a fajt, és az eredményről a beküldőt is tájékoztatják.

„Nagyon fontosnak érezzük, hogy az eredményekről mindenkit tájékoztassunk, és ugye ez a mai nap kihívásainak megfelelően a legmodernebb kommunikációs felületeket használjuk mi is. Ezzel az indíttatással újult meg a weboldal, kapott egy új dizájnt a szúnyogmonitor projekt, emellett nagyon sok grafikán keresztül próbáljuk meg megmutatni, hogy az inváziós csípőszúnyogok térben és időben hogyan jelennek meg egy évben Magyarországon” – közölte Garamszegi László Zsolt az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója.

Annak ellenére, hogy a kutatás főként az Ázsiai tigrisszúnyogra irányul, egy másik fajról is szépen gyűlik az információ.

„Relatíve sok észlelést találtunk a japán bozótszúnyogra is, ami mondjuk hasonló faj, de ez pont azt mutatja, hogy ezeknek a fajoknak az elterjedése elég nagy, illetve elég gyakran vannak jelen” – fogalmazott Garamszegi Zsolt.

A kutatás bemutatásához és minél szélesebb körben történő ismertetéséhez az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szakemberei nemrégiben egy rövid, animációs videót is készítettek.

Az adatszolgáltatás mellett mást is tehetünk az inváziós szúnyogok számának csökkentéséért. A kertben hagyott fóliákban, gumiabroncsokban, cserépalátétekben felgyülemlő vizek remek tenyészhelyek a kellemetlen rovarok számára. Aki teheti, számolja fel környezetében a pangó vizeket.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!