Brutális nyugdíjkorhatár emelés jöhet


2010-2020 között a magyar társadalomban 3,3 százalékponttal nőtt a 65 évesek vagy a náluk idősebbek aránya. Az elöregedési tendencia pedig az egész EU-ban egyre nagyobb problémát fog okozni az elkövetkezendő évtizedekben. Be kell tehát rendezkednünk egy sokkal idősebb népességi struktúrára Magyarországon is - írja a Pénzcentrum.

2020-ban ötből több mint egy ember (20,6%) volt 65 éves vagy annál idősebb az Európai Unióban – derült ki a legfrissebb Eurostat adatokból.

A változás ráadásul szinte az összes tagállamban drasztikus volt az elmúlt 10 év öregedési tendenciáit figyelembe véve: volt olyan ország, ahol 10 év alatt több mint 5 százalékkal (!) emelkedett a 65 éves vagy annál idősebb lakosság aránya a teljes társadalmon belül.

Az elmúlt 10 év legdurvábban öregedő országa Finnország volt, ott 2010-2020 között 5,3 százalékponttal emelkedett a társadalomban a 65 vagy annál idősebb lakosok aránya. De az öregedés mértéke szintén szembetűnő volt még Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Hollandiában is. Ezeken a helyeken mind magasabb volt az idősek arányának az emelkedése, mint 4 százalék.

Magyarország az EU középmezőnyében végzett. Hazánkban 2010 és 2020 között 3,3 százalékkal emelkedett a 65 évesek vagy annál idősebbek aránya a teljes népesség körében. Ez holtversenyben 8. legmagasabb arányváltozás az EU-ban, Görögország mellett, nem sokkal lemaradva Dánia és Bulgária mögött.

Az Eurostat szerint az elöregedés óriási jelentőséggel bír majd az elkövetkezendő évtizedekben Európa szerte. A folyamatosan alacsony születési arány és a magasabb várható élettartam együttesen alakítják az EU korpiramisának alakját, a hatásokat elemezve pedig kijelenthető, hogy a legfontosabb változás az elkövetkezendő évtizedekben a sokkal idősebb népesedési struktúra felé történő markán áttérés lesz.

Ennek a jeleit pedig már most számos tagállamban érzik az emberek, ahogy most úgy tűnik, a tendencia megfordíthatatlannak látszik az EU tagállamok többségében. Ez pedig óriási nyomot hagy a társadalmon, a munkaképes korúak aránya ugyanis csökken, miközben a nyugdíjasok száma relatíve növekszik. Egyre kevesebb embernek kell tehát „eltartania” egyre többet. A változások pedig megfelelően hosszú időtávon drámaiak lesznek, az elkövetkezendő évtizedekben az idősebb emberek aránya a teljes népességen belül jelentősen nőni fog.

Ez pedig megnövekedett terhet jelent a munkaképes korúakra: hiszen nekik kell majd valahogyan fedezniük az elöregedő népesség fenntartásához, az öregséggel szorosan összekapcsolódó szolgáltatások széles skálájához szükséges szociális többletkiadások költségét.

A Pénzcentrum szerint minden jel, illetve az összes öregséggel foglalkozó statisztika arra utal, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer napjai megvannak számlálva. A rendszer ugyanis jelen formájában, azaz a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, biztos hogy fenntarthatatlanná fog válni nemsokára. Ennek ugyanis lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy egy úgynevezett nyugdíjkatasztrófa akkor következne be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (nem lesznek például elegen ehhez) már nem tudják fedezni a nyugdíjakat.

Az úgynevezett függőségi rátánk, azt mutatja meg, hogy az aktív korú (15-64 évesek) népességre, mekkora mennyiségű idős (65 éves vagy annál idősebb) ember jut. 2011-ben ez a ráta Magyarországon 25 volt, tehát 100 aktív korú honfitársunkra 25 időskorú magyar jutott. Az Eurostat előrejelzése szerint azonban 2100-ra 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb honfitárs jut majd.

A Pénzcentrum szerint a brutális méretű hazai népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

Megjegyzik: önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Mindezekből az következik, hogy ha nem is egyik napról a másikra, de belátható időn belül növekedni fog Magyarországon a nyugdíjkorhatár - állítja a Pénzcentrum. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez sok más Európai országban is így lehet, ugyanis a népességfogyás és a társadalom elöregedése szinte mindenhol probléma az öreg kontinensen. És akkor az ágazatokon átívelő munkaerőhiányról még nem is ejtettünk szót, ami szintén azt vetíti előre, hogy az idősebb korosztályt még inkább be kell majd vonni a munka világába.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!