Baljós prognózis a magyarországi nyugdíjrendszerről

Sürgős intézkedésekre lenne szükség a nyugdíjrendszer fenntarthatósághoz, ennek egyik eleme a gyermekvállalás évekbeli elismerése, amely akár megoldást jelenthet a mostani demográfiai problémákra is – javasolták egy szakmai eseményen.

Korai nyugdíjhoz gyerek kell, foglalható össze röviden az a javaslat, amely elhangzott a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya és a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely eseményén.

A megbeszélésen arra keresték a választ, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszert milyen módon lehetne átalakítani úgy, hogy az hosszú távon fenntartható legyen, és ne csak az öregedő társadalmat tartsa el, de egyben a gyerekvállalás ösztönzésére bírja a fiatalokat.

Az esemény elején elhangzott, a múlt században, Roosevelt által a 30-as, 40-es évek fordulóján bevezetett folyó finanszírozású nyugdíjrendszerek idejétmúltak, hiszen nem kalkulálták bele az azóta folyamatos népességnövekedést.

A jelenlegi nyugdíjrendszer gazdaságosan legfeljebb 15 évig tartható fenn – erősítette meg Farkas András nyugdíjszakértő az Indexnek.

A társadalombiztosítás olyan, mint egy üres cső, abba minden hónapba beleöntik a tetején a járulékbevételt, alul pedig a nyugdíjasok között szétosztják a járandóságaik arányában a pénzt, így aztán soha nincsen benne tartalék – mutatta be szemléletesen a szakértő a jelenlegi helyzetet, aki hozzátette: legalább tíz év, amíg egy-egy intézkedés eredménye érzékelhető, ezért kerül egyre több alkalommal napirendre a nyugdíjátalakítás kérdése.

2035-ig dűlőre kell jutni, hogy milyen járulékfizetési szabályok mentén, milyen nyugdíjfolyósítási szabályokkal kell módosítani a jelenlegi rendszert.

A nyugdíjszakértő arra a kedvezőtlen demográfiai problémára is felhívta a figyelmet, hogy a magyar társadalomban ma minden ötödik ember 65 évnél idősebb, de 10 év múlva minden negyedik ember ebbe a korcsoportba fog tartozni. Ezekből a számokból érzékelhető, hogy elképesztő terhelésnek lesz alávetve az államháztartás, ha nem változik az alapszemlélete a nyugdíjrendszernek.

Az online eseményen Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára kifejtette, a mostani nyugdíjrendszer is közrejátszik abban, hogy csökkenni kezdett a gyerekszám, mivel anyagilag nem éri meg gyermeket nevelni.

Banyár koncepciója azon az elven alapul, hogy a gyermekre mint humán tőkére tekint az államháztartás, vagyis egy közérdekű befektetés. Az a szülő, aki felnevel egy gyereket, hozzájárul a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A FELNEVELT GYERMEKEK SZÁMÁTÓL FÜGGŐEN HATÁROZNÁK MEG SZÁMÁRA A NYUGDÍJAT, AMELYNEK FINANSZÍROZÓI LÉNYEGÉBEN A FELNEVELT GYERMEKEK LENNÉNEK.

A javasolt rendszerben pontozás alapján határoznák meg a nyugdíj összegét, úgy, hogy minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának a gyermekek nevelésében részt vevők.

A gyermektelenek számára két alternatíva is felmerült: vagy kisebb nyugdíjra lennének jogosultak, vagy később mehetnének csak nyugdíjba – ez utóbbit támogatja a koncepció kidolgozója, Banyár is.  

Farkas András nyugdíjszakértő a javaslatot teljes mértékben elítéli, hiszen a rendszer csak a gyerekesek érdekét venné figyelembe. Véleménye szerint hibás a javaslatkészítőknek az az elgondolása, hogy a gyereknevelés költsége miatt nem keresnek eleget a szülők, ezért őket külön honorálni kell. 

Már régen nem a szegény embernek van sok gyereke, hanem a tehetős, városban élő értelmiségi szülőknek, akiknek nem tételek a gyerekneveléssel járó költségek. 

A nyugdíjszakértő rámutatott arra is, hogy már többször felvetődött a most megtárgyalt javaslat valamely formája.

Azonban az, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2017-es évi versenyképességi jelentésében is foglalkozik a kérdéssel, arra utal, hogy mind a nyugdíjrendszer reformja, mind egy demográfiai fordulat fontos eleme Magyarország gazdasági helyzetének. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!