Mi történne, ha a Föld felé tartana egy aszteroida?

A közelmúltban több olyan hír is megjelent a világsajtóban, amelyekben azt állították, megállíthatatlanul száguld a bolygónk felé egy égitest és könnyen lehet, lakott területen történhet meg a becsapódás. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia csillagásza az M2 Petőfi TV Én vagyok itt! című műsorában beszélt arról, valójában mekkora fenyegetést jelenthetnek az aszteroidákról szóló előrejelzések - számolt be a Híradó.hu.

A világűr emberi ésszel felfoghatatlan mérete mindig is izgatta még a tudományban avatatlanabbak fantáziáját is. Az űrkutatás fejlődésével pedig egyre pontosabb képet kaphatunk a Földünkön túli világról. Március elején az Európai Űrügynökség adta közre, hogy Földünket mintegy 16,8 millió kilométerre közelíti meg a 99942 Apophis nevű kisbolygó, amit még 2004-ben fedeztek fel, és vészjóslóan a káosz és sötétség egyiptomi istenéről kapta a nevét.

A kutatók azonban mindenkit megnyugtattak – 2105-ig száztízezer az egyhez az esélye, hogy a 340 méter átmérőjű aszteroida becsapódik.

Kiss László csillagász a műsorbanelmondta, hogy indokolt-e tartanunk az efféle jóslatoktól.

„Kétévente tartanak bolygóvédelmi konferenciát a bécsi Nemzetközi Asztronautikai Akadémián, idén az online térben rendezték meg az ötnapos programot. A résztvevő tudósok és űrkutatók azt játszották el a gyakorlat során, hogy a Hawaii-szigeteken egy keresőtávcső felfedez egy Föld irányába közeledő aszteroidát, fél évvel a becsapódása előtt. A szimuláció során az volt a legérdekesebb, hogy csupán hat nappal a becsapódás előtt tudtunk pontos információkat nyerni a méreteiről csillagászati teleszkópradarjainkkal. Ekkor derült ki, hogy a kisbolygó valójában feleakkora, mint korábban számítottuk” – tárta fel a tényeket Kiss László.

A közeljövőben lesznek olyan űrkísérletek, amelyekben a kisbolygók pályamódosítása az elérendő és megvizsgálandó cél. Magyarországon aktívan és eredményesen kutatják a Föld-„súroló” kisbolygókat, és rendszeresen fedezik fel őket.

Jelenleg a legveszélyesebbnek kikiáltott Apophis  kisbolygó 2029. április 13-án szabad szemmel látható fényes csillagként halad el Földünk mellett,

a műholdak magasságában, és lehet, hogy egy-kettőt el is sodor magával.

Az űrkutatás jelenlegi állása szerint a következő 100–180 évben nem lesz becsapódás.

Kiss László szerint a pontosabb előrejelzésektől jelenleg évtizedekre van az űrkutatás tudománya. Azt is hozzátette, hogy egy aszteroida esetleges becsapódása felfoghatatlan méretű károkat okozhatna: egy nagy sebességgel érkező, Gellérthegy méretű, több millió tonnás égitesttel az ütközés akár Közép-Európát letarolhatná.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!