Egészségügyi dolgozók ezreit fosztották meg végkielégítésüktől

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a büntető-kényszerítő szándékon kívül nehéz mással magyarázni, hogy akik nem írták alá a szolgálati munkaszerződést, azok csupán 1–3 havi bérüket kapják meg végkielégítésként - írja a hvg.hu.

Csupán 1–3 havi végkielégítést fizetnek ki annak a mintegy 5500 egészségügyi szakembernek, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna – mutat rá közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Azt írják:A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek.

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a törvényhozás megsértette az érintettek alkotmányos jogait azzal, hogy méltánytalan és diszkriminatív módon szabályozta a végkielégítéseket az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megalkotásakor.

Az egészségügyi dolgozók annak tudatában végezték felelősségteljes munkájukat akár évtizedekig, hogy ha jogviszonyuk megszűnik, méltányos végkielégítés illeti meg őket. Egy 2018-as alkotmánybírósági döntés szerint azt is alapjogi védelem illeti meg, ha valaki számára jogszabály garantálja, hogy bizonyos feltételekkel a jövőben tulajdont fog szerezni – érvelnek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismeri, hogy a jogos váromány elvonása sértheti a tulajdonjogot. A szabályozás a diszkrimináció tilalmába is ütközik a jogvédők szerint. 25 év munka után egy közalkalmazottnak nyolchavi, egy honvédelmi alkalmazottnak kilenchavi fizetésének megfelelő végkielégítés jár, ám egy 25 éve pályán lévő egészségügyi dolgozó, ha nem lépett be az új egészségügyi jogviszonyba, csak háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítést kapott.

A jogvédők szerint mindezt a büntető-kényszerítő szándékon kívül nehéz mással magyarázni.

Akinek a közalkalmazotti jogviszonya az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának elutasítása miatt szűnt meg, az a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül, azaz 2021. május 17-ig kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a végkielégítésre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ehhez a Helsinki Bizottság és a TASZ a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve alkotmányjogi panaszmintát, valamint a benyújtást elősegítő útmutatót készített.