Alaposan átszabnák a nyugdíjrendszert

Tévhit, hogy a járulékfizetés alapozhatja meg a nyugdíjak kifizetését – hangzott el egy konferencián. A kormányzathoz közelálló műhely olyan ajánlás kidolgozására készül, amely már középtávon alapvető változást hozhatna a gyermeket vállalók javára - írja Azénpénzem.hu.

A Magyar Közgazdasági Társaság demográfiai szakosztálya a Gyermek, a Családbarát Magyarországért Alkotó Műhellyel (CSAM) tartott egy mini konferenciát a nyugdíj és a gyermekvállalás kapcsolatáról. Mint elhangzott: addig van esély a nyugdíjrendszer átalakítására, amíg megszerezhető hozzá a többségi támogatás. A javaslatukról terveik szerint egy ajánlást is közzétesznek majd.

Ma még  – hangzott el – a nyugdíjasok és a dolgozó gyermekek is támogatnának egy olyan reformot, amely figyelembe veszi a gyermeknevelést is. Az elkövetkező években azonban fokozatosan nőni fog az egygyerekes és a gyerektelen nyugdíjasok száma. Tehát minél később kerül sor egy ilyen szellemiségű nyugdíjreformra, annál kevésbé lesz népszerű. A konferencia végén azért nyomatékosították, hogy a kormány asztalán egyelőre nincs napirenden az alapvető átalakítás.

A lapnál úgy vélik azonban, hogy az eddigi fejlemények alapján (például a magánnyugdíjpénztári rendszer károsságáról és felszámolásának igényéről is jobboldali közgazdászok kezdtek el először cikkezni) nem árt komolyan venni az elképzeléseket. Amelyek közül némelyik egyelőre kifejezetten hajmeresztőnek tűnik. Ilyen az az „alapelv”, amely szerint a társadalombiztosítás megléte okozza a gyermekszám csökkenését.

A kormányzathoz igen közelállónak tekinthető CSAM szerint a mai nyugdíjrendszer ellenérdekelté teszi a nőket: aki több gyermeket nevel, kevesebb nyugdíjban részesül. Ez szerintük csökkenti a generációk közötti egykor természetes szolidaritást. Az időskori ellátást „hagyományos” módon a gyerekszülés teremti meg.

Banyár József (aki a nyugdíjbiztosító főigazgatóságán és az államkincstárban is dolgozott, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemet jelölték meg intézményként a neve mellett) azt fejtegette, hogy a járulékra nem befizetésként, hanem törlesztésként kellene tekinteni. Az aktív dolgozók számára ez nem alapozhatja meg a nyugdíjat, hanem születésük, nevelésük ellentételezésére szolgálhat. A gyermeknevelést nagyrészt a szülők finanszírozzák, de részben az adófizetők is (például a közfinanszírozott oktatás, az állami kedvezmények). Az arány körülbelül a kettő az egyhez.

Elképzelése szerint (némi egyszerűsítéssel) nem a nyugdíjak összegében érvényesülne a gyermekek léte. A gyermektelenek fizetnének plusz összeget egy alapba. Ők és az egyébként ide nem fizető gyermekesek is ebből juthatnának hozzá időskori járandóságukhoz. Így megszűnne, hogy a gyermektelen többet tud fogyasztani, mint a gyermekes, vagyis semleges lesz anyagilag, hogy valakinek van gyermeke vagy sem. Ezzel (ebben többen egyetértettek) igazságosabbá válik a rendszer.

A gyermektelenek nyugdíjkorhatára emellett (mintegy kiegyensúlyozásként) 3 évente egy évvel tolódhatna ki. Abban egyébként a konferencián többen is egyetértettek, hogy a nyugdíjkorhatárt általában is emelni kell. A jövőbeli kevesebb járulékfizetés miatt – hangzott el – a gyerekesek nyugdíja is ugyanúgy csökken, mint a többieké.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!