Orosz-ukrán konfliktus: döntéskényszerben van-e Orbán Viktor?

Ugyan a hírek szerint Ukrajnában elkezdték sorozni a kárpátaljai magyar fiatalokat az egyre mélyülő orosz-ukrán konfliktus miatt, de még nem eszkalálódott úgy a feszültség, hogy magyar kormánynak is lépnie kelljen emiatt. Bár nagyon kényes a helyzet – fejtette ki Istrate Dominik külpolitikai elemző a Spirit FM „Viccen kívül” című műsorában.

Oroszország tagadja azokat a vádakat, melyek szerint háborúra készülne Ukrajna ellen, de Kijev szerint az orosz hadsereg óriási mennyiségű támadó haderőt csoportosított a határ orosz oldalára, valamint az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és nem mellesleg az Ukrajnától – a nemzetközi jog szabályainak megsértésével – elcsatolt Krím félszigetre.

A híradások szerint Kárpátalján már magyar fiatalokat soroznak be az ukrán hadseregbe, azaz a konfliktusnak van a közvetett mellett közvetlen magyar vonatkozása is - írja az atv.hu.

Istrate Dominik, a Political Capital külpolitikai elemzője, akinek a szakterülete a posztszovjet térség országai, a Spirit FM rádióban elmondta, hogy továbbra sem tudni, hogy Oroszországnak mi a célja a rendkívüli mértékű katonai mozgósítással. Szerinte jogosak az ukrán aggodalmak, hogy egy fegyveres konfliktus előkészülete zajlik.

A hivatalos orosz adatok szerint 900 ezer katonával rendelkezik Moszkva, és a beszámolók szerint 90-100 ezer katonát mozgósítottak az említett térségbe, azaz az orosz haderő 10 százalékát. Ez kimagasló szám, ez nagyon komoly haderő, különösen azon helyszíni jelentésekből kiindulva, hogy milyen típusú fegyverek és fegyverrendszerek társulnak ehhez a mozgósításhoz.

„Moszkva részérők nem feltétlenül cél egy háborús konfliktus kirobbantása. Ugyanakkor azt tudomásul kell venni, hogy Oroszország agresszív külpolitikájának az eszköztárában a háborús fenyegetés mindig bevett eszköz volt. Ebből könnyen lehet egy olyan konfliktus, ami még mélyebbé teheti a már hét éve tartó háborút” – tette hozzá a külpolitikai elemző.

Moszkvában a konfliktust azzal magyarázzák, hogy az ukrán hatalom fellépett az orosz párti ukrajnai pártokkal szemben és az orosz párti médiumokkal szemben, sőt, egyes dezinformációs orosz médiumok az Ukrajnában élő orosz kisebbség elleni népirtással riogatnak, de ezek túlzó és teljesen légből kapott vádak Kijevvel szemben.

Arra a kérdésre, hogy ez a helyzet mennyire hozza nehéz helyzetbe a magyar kormányt, amely egyrészt a NATO tagja, másrészt Moszkva kiemelt gazdasági partnere  például a paksi atomerőmű bővítés tekintetében, Istrate Dominik azt válaszolta: a magyar külügyminisztérium részéről még nem hangzott el hivatalos állásfoglalás a kérdésben.

Ezzel szemben például, hogy a balti államok külügy miniszterei az ukrán partnerükkel demonstratívan bejárták a kelet-ukrajnai határt. A balti államoknak és a Lengyelországnak negatív történelmi tapasztalataik vannak Oroszországgal kapcsolatban, számukra Ukrajna területi integritása biztosítékot jelent, hogy nem kerülnek Moszkva célkeresztjébe.

Egyébiránt a NATO is megosztott a kérdésben. Létezik az atlanti szövetségben egy erős Ukrajna-párti lobbi az előbb említett balti-államok, illetve a lengyelek a csehek és a szlovákok részéről, akiket támogat még Kanada, az Egyesült Királyság, illetve Törökország.

Az „óvatosabb” oldalt azok az országok jelentik, akik erőteljese gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek Moszkvával, így például Franciaország, illetve Németország. 

„Nyilván ez egy nagyon kényes helyzet. Jelenleg a konfliktus ezen a szintjén Orbán Viktor, illetve a magyar kormány nincs még döntési kényszerben” – tette hozzá Istrate Dominik, aki szerint a magyar külpolitikai lépéseket erős belpolitikai narratívák is meghatározzák.