Nagyot emelkedhet a vendéglátósok fizetése

A vendéglátó szektorban piaci becslések alapján fele annyian dolgoznak most, mint a járvány előtt. Ezzel szemben a belföldi kereslet várhatóan gyorsan berobban. Az eredmény az ágazati bérek lendületes emelkedése lehet. Az unióban Magyarország az élen jár a társadalom átoltása terén. A Növekedés.hu megvizsgálta, hogy milyen pozitív munkaerőpiaci, hitelezési és beruházási előnyei lehetnek a gyors és biztonságos hazai nyitásnak.

Magyarországon 3,6 millió fő felé emelkedett a beoltottak száma, ezáltal 100 főre vetítve hazánkban már kétszer annyi ember van beoltva, mint a többi visegrádi országban.

A társadalom gyors átoltottságának köszönhetően gyorsabban megvalósulhat a biztonságos újranyitás.

Ez a vendéglátó szektornak meglehetősen jó hír, hiszen a banki felmérések alapján számos kevésbé tőkeerős kisvállalkozás már csupán néhány hetes, hónapos működésre elegendő megtakarítással rendelkezik. A járványügyi intézkedések tartós feloldása a gazdaság egészének is jó hír.

Magyarországon a turizmus, vendéglátás ágazat súlya eléri a GDP 8 százalékát. Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában vagy Romániában 5 százalék körüli ez az érték.

A turizmus, vendéglátás nagyobb súlya miatt a járvány szélesebb körnek okozott károkat. A gyorsabb újranyitás ugyanakkor jelentősebb növekedési potenciált is rejt. A helyreállás számos kapcsolódó szegmensnek is kulcsfontosságú. A szállodák bezárása miatt például komplett mosodák álltak le, illetve takarítócégek szüneteltették a működésüket.

A magas átoltottságnak és a gyorsabb újranyitásnak köszönhetően a munkaerőpiaci károk is mérsékeltebbek lehetnek. A munkanélküliségi ráta a tavaszi hónapokban tetőzhet 5 százalék közelében. Ezt követően a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint a mutató jövőre 3,5 százalékra süllyedhet. Összehasonlításképpen az eurózónában 8 százalék felett reked a munkanélküliség.

A gazdaságvédelmi intézkedéseknek és a lendületesen haladó oltási folyamat tükrében fokozatosan javul az üzleti bizalom. Ennek fényében a megrendelésállomány, avagy a nyitott pozíciók száma a járvány előtti szint közelébe emelkedett Magyarország egyik legnagyobb munkaerőközvetítő vállalatánál. A Randstad Hungary várakozásai szerint a munkaerőhiány jó eséllyel visszatérhet az év végére.

A normalizálódó munkaerőpiaccal együtt folytatódhat a béremelkedés. Az MNB előrejelzései szerint idén bő 5, jövőre és 2023-ban 7-7 százalékkal emelkedhetnek a bérek. Ha ehhez hozzávesszük a következő három évben várható 3 százalékhoz közeli átlagos inflációt, akkor további jelentős reálbéremelkedés elé nézünk.

Külön érdekesség, hogy a vendéglátó szektorban piaci becslések alapján fele annyian dolgoznak most, mint a járvány előtt.

Ezzel szemben a belföldi kereslet várhatóan olyan gyorsan berobban, mint tavaly nyáron. Erre jó példa a mostani terasznyitásnál látható hatalmas forgalom. A lakosságban óriási elhalasztott kereslet és igény gyülemlett fel. Sokan szeretnének vendéglőbe menni és utazni.

A jelentős kereslet hatására pedig a vendéglátósok kénytelenek lesznek magasabb bérekkel visszacsábítani a munkavállalókat az ágazatba. Ez a vendéglátószektorban egy egyszeri nagymértékű béremelkedéshez vezethet.

Hazánkban 4,5 millió foglalkoztatott van jelenleg, ami komoly érdem a járványhelyzet idején. Az újranyitással együtt megnő a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya is, amely tovább erősíti a fizetőképes keresletet.

Az elmúlt évben a lakosság pénzügyi megtakarítási rátája 10 százalék közelébe emelkedett. A háztartások betétállománya pedig mintegy 20 százalékkal ugrott meg tavaly. Az egészséges hitelezési folyamatokkal és a reálbéremelkedéssel együtt tehát bőven van fedezete a fogyasztásnak.

A fogyasztói bizalom is óriásit javult áprilisban a friss GKI fogyasztói bizalmi index alapján. A mutató egy éves csúcsra ugrott, bár még elmarad a járvány előtti szinttől.

Szintén kedvező, hogy a lakosság által megkeresett bértömeg infláció feletti ütemmel bővült tavaly a Századvég Gazdaságkutató Intézet adatai alapján. Egy másik fontos mérőszám is pozitív képet mutat: a személyi jövedelemadóból származó állami bevételek is 4,3 százalékkal nőttek 2020 során.

Számos intézkedés támogatja a vállalkozásokat és a lakosságot. A június végéig érvényes hitelmoratóriumban a lakossági ügyfelek fele, a vállalati ügyfelek 40 százaléka vesz részt. Emellett a meghosszabbított ágazati bértámogatás, a bajba jutott vállalkozások adó, illetve illetékmentessége több százezer munkahely megmentéséhez járult hozzá. Nagy segítséget nyújt a legkisebb vállalkozásoknak a 10 millió forintos kamatmentes újraindítási gyorskölcsön.

A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban 2500 milliárdról 3000 milliárd forintra bővítette a Növekedési Hitelprogram Hajrá keretösszegét. Az NHP Hajrából már több mint 2000 milliárd forintnyi kedvezményes, legfeljebb 2,5 százalékos hitel jutott a hazai kkv szereplőkhöz. A hiteleket forgóeszköz finanszírozásra, bérfizetésre és beruházásokra egyaránt felhasználták.

Az elmúlt negyedévek tapasztalatai alapján az igénybe vett különféle jegybanki és állami hitelprogramok kétharmadát forgóeszközhitelek és a mindennapos működést biztosító hitelek tették ki. A beruházási célú hitelek súlya jellemzően a maradék egyharmad volt.

A gyors, biztonságos és tartós újranyitásnak köszönhetően ez az arány megfordulhat és hamarosan a kihelyezett hitelek kétharmadát a beruházási hitelek tehetik ki.

Nem szabad elfelejteni, hogy 2018-ban és 2019-ben, amikor évente átlagosan 5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, a növekedés jó háromnegyedét a beruházások adták.

A beruházási hitelek és ezáltal a magánszektor beruházásainak felfutása a kulcsa hazánk gazdasági felzárkózásának.

A kilátások szempontjából rendkívül kedvező, hogy az MNB előrejelzései szerint a nemzetgazdasági beruházási ráta a mostani 27 százalék körüli szintjéről 28-29 százalékra emelkedhet. Ebben a fontos mutatóban az unió élvonalába tartozik Magyarország.