Az új állami nyugdíjak egyre magasabbak, de vajon meg lehet élni belőlük?

A legfrissebb adatok szerint némileg javul a nyugdíjasok helyzete, mert jövedelmi összetételük lassan átrendeződik. De még így is rendkívül alacsonyak a nyugdíjak a bérekhez képest. Emiatt a mai aktív dolgozókra fájdalmas jövedelemcsökkenés vár, amint betöltik a nyugdíjkorhatárt. Van megoldás a katasztrófa elkerülésére, de ehhez mielőbb cselekedni kell - írja a Bankmonitor.

A Magyar Államkincstár (MÁK) a 24.hu közérdekű adatigénylésére kiadta, hogy mennyi volt 2017 és 2020 között a nyugdíjfolyósítási rendszerbe belépő, illetve onnan kikerülő, azaz elhunyt saját jogú nyugdíjasok száma. Eszerint az átlag feletti új nyugdíj-megállapítások száma egyre nő, miközben az átlag alattiaké csökken. Ráadásul jóval magasabb az elhunytak száma az alacsony nyugdíjellátásban részesülő nyugdíjasok között, mint a magasabb kategóriákban.  Az adatokból egy lassú átrendeződés figyelhető meg a nyugdíjak összetételében. Az új nyugdíjak tehát magasabbak: de vajon elegendők-e ahhoz, hogy nélkülözésmentes nyugdíjas éveket biztosítsanak számunkra?

A KHS adatai szerint 2020-ban az átlagnyugdíj 142 000 forint volt. Novemberben 1,2 százalékos, majd januárban – az infláció alapján – 3 százalékos emelés történt. Így 2021-re vonatkozóan kb. 148 000 forint átlagnyugdíjjal számolhatunk jelenleg. Az adatok elemzése során az egyszerűség kedvéért a 150 000 forintos nyugdíjat tekintjük átlagosnak.

2017 és 2020 között 326 000 új nyugdíjas lépett be a rendszerbe. Közülük 196 000 fő esetben állapítottak meg 150 000 forintnál alacsonyabb, 130 000 fő esetében ennél magasabb nyugdíjat.

Ha éves szinten vizsgáljuk az adatokat, az látható, hogy az átlag feletti új nyugdíjak száma évről évre növekedett. 2020-ban volt ugyan egy visszaesés, de ennek oka a nyugdíjtörvényben meghatározott, az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár lépcsőzetes emelésének szabálya. Ennek következtében 2020-ban jóval kevesebben töltötték be a nyugdíjkorhatárt, mint a korábbi években. Az emelkedő új nyugdíjak tendenciája azonban tavaly sem tört meg.

A 150 000 forint alatti új nyugdíjmegállapítások száma tavaly a felét sem érte el az előző három év átlagának, ami igen jelentős csökkenés. Az átlag feletti kategóriákban viszont pont az ellenkezője, egy erőteljes létszámnövekedés figyelhető meg. 2020-ban 55 222 új nyugdíjmegállapítás történt, amelynek 54 százaléka már átlag feletti volt.


Ebből a szempontból érdemes megvizsgálni a „szélsőértékeket” is, vagyis az 50 000 forint alatti és 500 000 forint feletti kategóriákat, ahol még szemléletesebb a változás. A legalacsonyabb kategóriában 2017 és 2019 átlagához viszonyítva 2020-ban 26 százalékra csökkent az új nyugdíjmegállapítások száma, míg a legmagasabb kategóriában ez a szám 184 százalékra emelkedett.


A nyugdíjfolyósítás rendszerébe újonnan belépők összetétele mellett érdemes figyelmet fordítani az onnan kilépő, vagyis elhunyt nyugdíjasokra is. A friss adatokból látszik, hogy az elhunytak között sokkal több az alacsony nyugdíjú, mint a magasabb ellátásban részesülő. 2017 és 2020 között összesen 364 000 nyugdíjas halt meg, akiknek 84 százaléka részesült átlag alatti nyugdíjban, míg 16 százalékuk átlag feletti juttatást kapott.


Ha az éves adatokat nézzük, az átlag alatti kategóriákban gyakorlatilag azonos mértékű csökkenést tapasztalunk évről évre, míg a magasabb kategóriákban ugyanez a folyamat ellentétes módon megy végbe, vagyis hasonló mértékű növekedést látunk minden évre vonatkozóan. A tavalyi év abból a szempontból kivétel, hogy a halálozási adatok csak január és október közötti időszakra vonatkoznak, tehát az év utolsó két hónapja nem szerepel az adatokban.


Lényegében a kisnyugdíjasok, akik a régi megállapítási szabályok szerint alacsony nyugdíjban részesülnek, az életkoruk előrehaladtával meghalnak, míg az új belépők az utóbbi években látható erős bérnövekedés és a nyugdíjmegállapításnál alkalmazott valorizációs módszer következtében magasabb nyugdíjmegállapításban részesülnek. Így az átlagnyugdíj összességében emelkedik.

Ha a 2017 és 2020 közötti új nyugdíjasok számát megélhetés szempontjából vizsgáljuk, egy kicsit más helyzetet látunk. A létminimum számítására hivatalos adat 2015 óta nem létezik, de más forrásokból kiindulva feltételezhetjük, hogy 100 000 forint alatti járadék nem elegendő a gondtalan nyugdíjas évekhez. A négy év alatt ekkora összeget kapott az új nyugdíjmegállapításban részesülők 28,5 százaléka.

A KSH januári adatai szerint a jelenlegi teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 273 300 forint. Feltételezhetjük, hogy havi 300 000 forint feletti nyugdíjjáradék már egy igen kiegyensúlyozott anyagi helyzetet biztosít. A négy évben megállapított új nyugdíjak 6,6 százaléka volt ilyen nagyságú.

Ebből is látható, hogy a javuló tendencia ellenére azok közül, akik anyagi forrásként csak az állami nyugdíjra támaszkodhatnak, még mindig sokkal többen kerülnek nehéz anyagi helyzetbe idős korukra, mint akik gondtalan pihenéssel tölthetik nyugdíjas éveiket.

A nettó átlagkereset jelenleg 273 300 forint, az átlagnyugdíj 148 000 forint, vagyis az 52 százaléka. Az átlagnyugdíj emelkedése nem tart lépést az átlagkeresetek emelkedésével, így az aktív és nyugdíjas kori jövedelemkülönbséget valahogyan pótolni kell. A jövedelemcsökkenés mértéke az alkalmazottak esetében is markáns, de a vállalkozók esetében ez még drasztikusabb.

Ha meg akarjuk őrizni az aktív korban megszokott életszínvonalunkat, a kieső jövedelmünket a megtakarításainkból kell pótolnunk. A kérdés az, mekkora legyen a nyugdíjba-menetelkor felvehető nyugdíjmegtakarításunk, és mikor akarjuk elindítani a megtakarítást. Minél több idő áll rendelkezésünkre a szükséges tőke összegyűjtéséhez, annál kisebb anyagi megterhelést jelet fog jelenteni a havi kiadásaink mellett. A piacon található államilag adókedvezménnyel támogatott nyugdíjmegtakarítási termékek, a nyugdíjbiztosítások, önkéntes nyugdíjpénztárak és a NYESZ számlák erre lehetőséget adnak.

"Ha havi 100 000 forint havi nyugdíjkiegészítésre lenne szükséged és 30 éves korodban vágnál bele, az egy nyugdíjbiztosítás esetén havi 20 000 forintból megoldható, ha 6% hozammal, 5% éves díjemeléssel és a 20% -os adókedvezménnyel számolsz. Ha nem egy megtakarítási terméket választanál, hanem csak félretennéd a “párnacihába” az összeget, akkor több mint a dupláját, vagyis 45 000 forintot kellene félretenned 35 éven keresztül, hogy elérd ugyanazt a célt" - írja a Bankmonitor.