Az IMF már a következő nagy krízist várja

A világ országainak fel kell készülniük a következő gazdasági krízisre, ami nem lesz más, mint a feltörekvő országok adósságválsága - figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap. Eszerint megint a szegényebb országok húzzák a rövidebbet - írja a Napi.hu.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás együtt fog járni a feltörekvő országok adósságválságával, mivel a hitelkamatok emelkedése átszivattyúzza a tőkét a szegényebb, sérülékeny országokból a gazdagabbak felé – figyelmeztetett az IMF vezérigazgatója Kristalina Georgieva a Financial Times tudósítása szerint. A nyilatkozat egybeesik azzal, hogy az amerikai államkötvények hozama 2020 januárja óta – azaz a pandémia előtti boldog békeidők vége óta – nem látott magasságba emelkedett, csábítóvá válva a kockázatkerülő befektetőknek.

A folyamat kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami 2013-ban, a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság lecsengése utáni fellendüléskor történt, amikor a jegybankok elkezdték szigorítani a krízis idején fellazított monetáris politikájukat. A feltörekvő gazdaságokból kiáramló tőke – párhuzamosan az amerikai kamatok emelkedésével – főként a közepes jövedelmű, nagy államadóssággal, ezért nagy finanszírozási igénnyel rendelkező országokat állítja kihívás elé. A nyomást fokozni fogja, hogy ezek közül az országok közül sok a válságban elvérzett idegenforgalomtól függ, amelynek időre van szüksége ahhoz, hogy újraépítse magát, s így jövedelmet 

Georgieva megjegyzései rímelnek António Guterres, az ENSZ-főtitkár nyilatkozatára, Gutteres nemrégiben azt mondta a brit üzleti lapnak, hogy a világ túl későn kezd figyelni és túl kevés figyelmet fordít a pandémia pénzügyi következményeire. Az IMF elnöke arra biztatta a világszervezet tagországait, hogy támogassák a Világbank 650 milliárd dolláros új SDR-kibocsátási tervét, amivel növelhetik a rendelkezésükre álló valutatartalékot. Ez várhatóan összejön, mert a világ leggazdagabb országait tömörítő G7 csoport támogatja a kezdeményezést.

Jó hír, hogy a világgazdaság kilábalása a válságból erőteljesebbnek látszik az IMF és más szervezetek korábbi jóslatainál. Georgieva megjegyezte, hogy a Valutaalap 5,5 százalékra növelte a világgazdaság idei növekedésére adott jóslatát, részben azért, mert figyelembe vették az amerikai kormány 1,9 ezer milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagjának hatását. Ezzel a világ kormányai összesen 14-16 ezer milliárd dolláros pénzinjekcióval támogatták meg a lebetegedett gazdaságot, ami nélkül az IMF vezérigazgatója szerint az 1930-as éveke elejének nagy depressziója tért volna vissza.

Ugyanakkor a jövő szétágazónak látszik: az USA és Kína gyors kilábalásra számíthat a következő hónapokban, míg más országok nem. Ezzel a körülménnyel foglalkozniuk kell a nemzetközi szervezeteknek, mert most osztják el a válság utáni lapokat, azaz az esélyeket a világ országi között. A korábbi vesztesek, a fiatalok, az alacsony képzettségűek, a nők könnyen újra a rossz oldalra kerülhetnek.

Az IMF a helyes cselekvés érdekében hárompontos javaslatot tett tagországainak. Az első a gazdaságösztönzés folytatása, illetve a koronavírus-vakcinák termelésének és elosztásának javítása. Ezt követően a tagállamoknak helyre kell állítaniuk közkiadásaik egyensúlyát, ám ezt óvatosan kell tenniük, összehangolva az emberek mozgási korlátozásainak feloldásával. Figyelni kell arra is, hogy a támogatás kivonása egyik pillanatról a másikra ne okozzon sokkot a gazdaság szereplőinek.

Végül a harmadik pont már a jövőről szól. E szerint a kormányoknak erőtelesen invesztálniuk kell a zöld technológiák elterjesztésébe, a high techre alapuló gazdasági növekedésbe, ami fenntartható prosperitást eredményezhet. Az IMF vezére ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy csak a leggazdagabb országok járhatják a saját útjukat. A szegényeket az a veszély fenyegeti, hogy segítség nélkül elvesztik az esélyt a részvételre a történelmi átalakulásban.