Magyarországon is ellenőrzése alá veszi a híreket a Facebook

Már egy ideje harcol a Facebook a hamis hírek ellen, most végre úgy tűnik, hogy az AFP francia hírügynökség segítségével elkészült tényellenőrző program ebben az egész világon hatékonyan segíteni fogja – többek között Magyarországon is.

Évek óta égető probléma a Facebookon a „fake news”: a különféle okokból terjesztett szándékos félretájékoztatás, amely akár választások végkimenetelére is hatással lehet, vagy másféle módon befolyásolhatja a demokráciát, a politikai közéletet. A Facebookot többször is felszólították, hogy tegyen komoly lépéseket a hamis hírek ellen, azonban Mark Zuckerberg eddig csak ígéretekkel tudott szolgálni, kézzelfogható tényekkel nem nagyon. Az utóbbi időben azonban az amerikai cég külsős tényellenőrző szervezeteket vont be a munkába, amelyek alaposabban meg tudják vizsgálni bizonyos hirtelen elterjedt, nagy publicitást kapott cikkek vagy posztok igazságtartalmát - írta az Index.

A Facebook jelenleg több mint nyolcvan ilyen tényellenőrző külsős céggel dolgozik együtt, amelyek világszerte hatvannál is több nyelven ellenőrzik a tartalmakat, és azt ígéri, hogy ez a szám a jövőben bővülni fog.

A Palo Altó-i vállalat kedden jelentette be, hogy külső tényellenőrző programja Magyarországon is elindul az AFP hírügynökség segítségével. A Facebook az AFP-t az egyik legkiemeltebb tényellenőrző partnerének tartja, már csak amiatt is, mert a francia nemzeti hírügynökség világszerte rengeteg újságíróval dolgozik együtt.

Ami viszont némileg meglepő, hogy állítólag

MAGYARORSZÁGON EGYETLEN EMBER VÉGZI MAJD A HÍREK ELLENŐRZÉSÉT.

Ez a magányos újságíró mégsem lesz egyedül, ugyanis „az európai csapatba ágyazva, az AFP nemzetközi hálózatával szoros együttműködésben dolgozik majd” – állítja Bronwen Roberts, az AFP munkatársa, aki koordinálja majd az európai tényellenőrző együttműködést.

A Facebook külsős, független partnerei a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) segítségével szereztek tanúsítványt működésükhöz, és munkájuk során figyelembe kell venniük az IFCN etikai szabályzatát is. A közösségi médium egyben ismertette az IFCN vezérelveit is, amelyek a következők:

  • pártatlanság és tisztesség,
  • a finanszírozás és a szervezés átláthatósága,
  • a források átláthatósága,
  • a módszertan átláthatósága,
  • nyílt és őszinte javítási irányelvek.

Lengyelország, Románia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és a Balkán-félsziget után Magyarország és Bulgária csatlakozása révén az AFP sikeresen megerősítette tényellenőrző hálózatát Kelet-Közép-Európában, és ezáltal képes küzdeni a hamis hírek terjesztésével szemben ebben a régióban is. Az AFP-nek itt kulcsfontosságú szerepe van a tényellenőrzés tekintetében: a francia ügynökség hatásköre ezentúl 17 európai országra terjed ki, és 12 különböző európai nyelven működik

A külső tényellenőrző szoftver legfontosabb feladata, hogy először beazonosítsa a leginkább elterjedt hamis híreket, és megfelelőképpen kezelje ezeket – leginkább a nyilvánvaló álhírek esetében, amelyeknek tényleg nincs semmilyen alapjuk.

A tényellenőrző partnercégek munkája során kiemelt szerepet kap a provokáló módon megfogalmazott hamis állítások feldolgozása, különös tekintettel azokra, amelyek leginkább a köztudatban élnek, népszerű témákról szólnak, és amelyeket az átlagemberek is fontosnak tartanak. A technológia nemcsak a szövegekre, hanem másféle tartalmakra is kiterjed, például a fényképekre és a videókra is. A deepfake képek és videók terjedése talán napjaink legégetőbb problémája, így a tényellenőrző cégek ezekre kiemelt figyelmet fordítanak.

Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen külső tényellenőrző cég nem fogja törölni senkinek a fiókját vagy oldalát a Facebookról, ehhez ugyanis nincs jogosultságuk. Abban az esetben, ha egy hírt vagy egyéb tartalmat hazugnak vagy csak részben hazugnak, esetleg módosítottnak ítélnek meg, akkor azt a hírt az algoritmusok a felhasználók hírfolyamaiban jóval kevésbé fogják felhozni a hírfalon.

Nemcsak a Facebookra, hanem az Instagramra is kiterjed a fake news elleni küzdelem: a cég másik közösségi médiaplatformján az Explore- és hashtagoldalakon blokkolják ezek megjelenését, továbbá itt is a hírfolyamban megjelenő tartalmak között jóval lejjebb helyezik, így alaposan megnehezítik a szóban forgó információ felkutatását. Ezzel a módszerrel visszaszorul, lassul a hamis információk terjedése, illetve csökken azon felhasználók száma, akik kapcsolatba kerülnek ezekkel.

Természetesen az, hogy a szervezetek nem büntetnek, nem jelenti azt, hogy maga a Facebook nem él majd semmilyen retorzióval. Ha egy Facebook-oldal vagy külső oldal már túl sok ilyen típusú tartalmat osztott meg, akkor a Facebook letiltja ezektől a bevételszerzési és hirdetési lehetőségeket, illetve szembesülni fognak azzal is, hogy drasztikusan csökkent az elérésük.

Amikor egy adott bejegyzést hamis tartalomnak ítél meg a Facebook, akkor többféleképpen is megjelöli a posztokat a felhasználók hírfolyamában. Ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook a bejegyzés olvasóit és megosztóit egyaránt figyelmezteti erre.

A részben vagy teljes egészében álhírnek minősített tartalmakat megkülönböztető jelöléssel látja majd el a Facebook, annak eldöntését viszont ránk bízza, hogy ennek tudatában is elolvassuk-e, továbbosztjuk-e. A címkék a hamis és átalakított fényképek és videók tetején lesznek láthatók, a Facebook-posztok mellett az Instagram Storynál is. Ezeknél egy olyan linket is lekattinthatunk majd, amely az adott tényellenőrző értékelésére mutat.

A tényellenőrző cégek munkájukban a Facebook stratégiáját követik, amelyet a vállalat azért dolgozott ki, hogy javítsa a hírfalunkon megjelenő történetek minőségét és hitelességét.

E stratégia három pilléren nyugszik a cég tájékoztatója szerint:

  • A Facebook továbbra is eltávolítja azokat a tartalmakat – és súlyosabb esetben magukat a fiókokat is –, amelyek sértik a „közösségi alapelveket”. Továbbra is fokozottan figyelik az álhíreket terjesztő hamis fiókokat – csak 2020 utolsó negyedévében 1,3 milliárd kamuprofilt tiltottak le az algoritmusok. A Facebook külön figyelmet fordít a választók befolyásolására irányuló hamis hírekre, és az olyan félretájékoztatásokra, amelyek valódi kárt okozhatnak a felhasználóknak.
  • A közvetlen letiltáson túl a kevésbé látványos, de szintén fájdalmas lépés a tartalmak elérésének csökkentése. Ezt olyan posztoknál alkalmazzák, amelyek ugyan nem sértik meg a közösségi alapelveket, viszont „rossz minőségűnek” ítélik meg azokat. Ebben fontos szerepe lesz a külső tényellenőrző partnereknek: ha ők valamit hamisnak találnak, annak elérését drasztikusan visszaveszik. A moderátorok szigorúan fellépnek a spam típusú tartalmakkal szemben is, különös tekintettel a klikkvadász posztokra.
  • Végül a harmadik módszer a „felhasználók tájékoztatása”: a megbélyegzett tartalmakat nem törli a Facebook, hanem megadja a lehetőséget, hogy a felhasználó maga dönthesse el, elolvassa-e a hamis hírt, vagy sem.