Elérhető az adatbázis a szovjet táborok magyar foglyairól

A Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatói végezték az adatbázis automatizált átültetését magyarra.

Magyarország sok évtized után végül 2019-ben kapta meg Oroszországtól a magyar hadifoglyok és civil elhurcoltak adatait. A mintegy 682 000 személy adatainak feldolgozását követően idén február 25-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Levéltár által üzemeltetett adatbázis. Az adatbázis teljesnek tekinthető, így jelentős forrás a kutatás számára. Emellett nagyon fontos a nagyközönség számára is, hiszen az érdeklődők megismerhetik a rendelkezésre álló információkat, megtalálhatják a szovjet táborokat megjárt családtagokat, rokonokat. A cirill betűs adatbázis magyarra történő automatizált átültetését az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) kutatói végezték Sass Bálint vezetésével - írja az Index.

A Magyar Nemzeti Levéltár 2019-ben közel 200 millió forintért vásárolta meg az Orosz Állami Hadilevéltártól a mintegy 682 000 magyar hadifogoly és elhurcolt civil személy alapvető adatait tartalmazó kartonok digitalizált, szkennelt képét, valamint az ebből készített adatbázist. Ez az adott személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a fogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, orosz szokásnak megfelelően az apai keresztnevet, a rendfokozatot, a születés helyét és idejét, a fogságba esés helyét és idejét, a távozás idejét és az elbocsátó tábort, valamint – amennyiben az illető személy elhunyt – az elhalálozás időpontját.

A kartonokon természetesen minden cirill betűkkel szerepel, tehát nemcsak az orosz nyelvű, hanem a magyar nyelvű adatok is: a vezetéknév, a keresztnév, illetve a földrajzi helyek – születés és fogságba esés helye – egyes elemei. A feldolgozás során az jelentette a nyelvi problémát, hogy a magyar foglyok által bediktált magyar nyelvű személyes adatok cirill betűs formában álltak rendelkezésre, mégpedig úgy, ahogyan azt az adatokat felvevő – általában orosz – katona hallás után éppen leírta. Ráadásul az adatok tovább torzultak, amikor a 2010-es évek során az orosz kollégák a kartonok alapján elkészítették az adatbázist: ekkor a 70 évvel korábbi kézírás alapján rögzítették az általuk nem értett magyar nyelvű, de cirill betűkkel leírt szövegeket.

Az adatok automatikus orosz–magyar átírását, helyreállítását az NYTK munkatársai végezték Sass Bálint vezetésével. A feladat tehát a „Ковач Йожеф – Kovács József” jellegű transzkripció megvalósítása volt. A nehézséget az okozza, hogy a torzulások miatt a betű-betű megfeleltetés a legritkább esetben ad helyes megoldást. Tömegesen fordulnak elő nehezen algoritmizálható esetek, mint például: Цилбауер – Zielbauer, Дейло – Béla, Саотморской – Szatmár, Гонграмеде – Csongrád, vagy Кишкупфьилстьгаза – Kiskunfélegyháza. Sok esetben több egyenrangú lehetséges megoldás is adódik, amelyek közül már nem lehet vagy nem érdemes automatizált módon választani, például: Эрин – Ernő; Ervin; Erik.

A munkálatok részleteiről az idei Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencián elhangzott előadásból, illetve a kapcsolódó publikációból, továbbá a magyar tudomány ünnepén 2020-ban elhangzott előadásból lehet tájékozódni. Az automatikus átíró-helyreállító eszköz megtalálható a github-on.

A 2021. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megnyílt, szabadon kereshető, nyilvános adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán érhető el.