A miniszteri biztos szerint minden magyarnak jár a magyar állampolgárság

A jelenlegi pár hónapos eljárással ellentétben 2010 előtt a magyar állampolgárság megszerzése legalább két évig tartott, több mint százezer forintjába került az igénylőnek, és évente ötezer kérelemmel birkózott meg a magyar közigazgatás, ez a szám 2012–2013-ra már csaknem kétszázezerre nőtt – idézte fel a Magyar Nemzetnek Wetzel Tamás. A honosítási eljárás koordinálásáért felelős miniszteri biztos szerint egy esetleges baloldali kormányalakítás esetén a nemzetpolitikában elért eredmények nagyon gyorsan lerombolhatóak.

"Tizenegy évvel ezelőtt az állampolgársági törvény módosításának előkészítését kaptam feladatul, amelyet 2010. május 26-án szinte egyhangúlag fogadott el az Országgyűlés, ezáltal pedig egy történelmi léptékű vállalkozás, a magyarság közjogi egyesítése vette kezdetét" – kezdte a Magyar Nemzet kérdésére Wetzel Tamás. A honosítási eljárás koordinálásáért felelős miniszteri biztos felidézte: a jelenlegi néhány hónapos eljárással ellentétben 2010 előtt az állampolgárság megszerzése legalább két évig tartott.

Akkori viszonylatban – jegyezte meg – csak az eljáráshoz szükséges fordítások előkészítése több mint százezer forintjába került az állampolgárságot igénylő családoknak, nem mellesleg az egész folyamat egy nagyon bonyolult eljárásrend mellett zajlott.

Wetzel Tamás rámutatott: míg a 2010 előtti restriktív eljárásokból kifolyólag évente nagyjából ötezer kérelemmel birkózott meg a magyar közigazgatás, ez a szám 2012–2013-ra már csaknem kétszázezerre nőtt.

Tájékoztatása szerint az érdeklődés azóta is folyamatos, az anyaországon kívül élő nemzettestvérek évente tízezres nagyságrendben szerzik meg a magyar állampolgárságot.

A honosítási eljárás azért is különleges, mert nem egy hatósági határozattal, hanem egy meghatározó élménnyel, az állampolgársági eskütétellel ér véget, amely nagyon sok embernek katarzis, történelmi igazságtétel. Megható volt például mindenkinek, amikor több mint száz éves nénik vagy bácsik tették le az állampolgársági esküt, megszerezve immár harmadik alkalommal a magyar állampolgárságot, amelyet mindig akaratukon kívül vesztettek el.

A miniszteri biztos kiemelte, hogy a magyar állampolgárság minden magyarnak jár, a saját magyarsága és a családja, felmenői magyarsága miatt, ez a jog magától értetődő.

Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésének eredményeképpen tehát – hangsúlyozta – mára már az egymilliót is meghaladta az új magyar állampolgárok száma, amellyel 2004. december 5-e sebeit is sikerült gyógyítani. A miniszteri biztos emellett arról is beszámolt, hogy eddig nagyjából negyvennégyezer állampolgárságot igénylő személy kérelmét utasították el, akiknek döntően a magyar állampolgárságú felmenők igazolása, valamint a nyelvismeret hiánya okozott problémát.

A kormánypárti politikus a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: az elmúlt évek folyamán a diaszpórában élő magyarok közül is nagy számban kérelmezték a magyar állampolgárságot, az eljárás célja pedig szintén az volt, hogy ők is a lehető legegyszerűbb módon tudják igazolni a származásukat. A diaszpórában élő magyarság esetében viszont – jegyezte meg – egyedi élethelyzetekről kell beszélni, hiszen nagyon sokan közülük már korábban is magyar állampolgárok voltak. Elmondása szerint a honosítási eljárás előlendítésében különösen nagy jelentősége bírt, hogy olyan helyeken is sikerült magyar külképviseleteket nyitni – egyebek mellett Torontóban, Sydneyben vagy Sao Paulóban – ahol 2010 előtt ezeket az intézményeket bezárták, továbbá hangsúlyozta, hogy a konzuli szolgálatok sokszor óriási erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a magyar állampolgárokhoz eljussanak.

Wetzel Tamás arra is kitért, miszerint az új magyar állampolgároknak egyre több olyan közigazgatási ügyük van, amelyeket már a magyar hatóságok előtt tudnak intézni: útlevél kérelmezés, magyar elektronikus személyi igazolvány igénylése, az anyakönyvi eljárások, emellett pedig a külhoni magyarok számos kedvezményre is jogosultak, gondoljunk csak a hadigondozotti ellátásra, ami az állampolgársághoz hasonlóan szintén egy történelmi igazságtétel, vagy a Köldökzsinórprogramra, az anyasági támogatásra, ami a magyarság megmaradásában szintén nagyon komoly jelentőséggel bír.

"Tehát egy-egy magyar főkonzulátus vagy nagykövetség esetében több százezer magyar állampolgár ügyes-bajos közigazgatási dolgairól kell gondoskodni, így a továbbiakban a kettős állampolgárság intézménye mellett azt is biztosítani szeretnénk, hogy a külképviseletek továbbra is a lehető legjobban végezzék a feladatukat" – szögezte le.

"Az elmúlt tíz-tizenegy év nemzetpolitikája bár hatalmas mínuszból indult, a Kárpát-medencén belül, valamint a diaszpórában élő magyarság tekintetében is hatalmas eredményeket ért el. Viszont ezek az eredmények, legyenek azok a honosítási eljárás elemei, a gazdaságfejlesztési programok, a kapcsolattartást segítő intézkedések, legfőképpen pedig az összetartozás hangulata, nagyon gyorsan lerombolhatóak" – figyelmeztetett a miniszteri biztos, hangsúlyozva, hogy elképesztő sebességgel ismét december ötödikénél tarthatunk, akár személyes kontinuitásban is.

Arra, hogy egy esetleges baloldali kormányalakítás esetén elvehetnék-e a kettős állampolgárok szavazati jogát, Wetzel Tamás úgy fogalmazott: biztosan meglenne rá a szándék, és adott esetben adminisztratív eszközökkel nehezítenék a nemzet közjogi egyesítését is.