Katonai szakértő: ezért kell fejleszteni Magyarország haderejét

A magyar haderő fejlesztésének legfontosabb célja, hogy a magyar kormány teljesítse a NATO elvárásait és emellett a térség geopolitikai folyamatai, különösen az oroszok ukrajnai beavatkozása nyomán védelmet biztosítson a magyar államnak és a NATO-tagok számára – vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa.

Egyetlen ország sem engedheti meg magának, amely modern megközelítésben fejleszti a saját fegyveres erőit és gondolkodik a saját védelméről, hogy hosszú távon kiszolgáltatott, függő helyzetben legyen más szereplőktől – szögezte le Csiki Varga Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva. Vagyis a magyar haderőfejlesztés valójában azt kívánja megerősíteni, hogy ha külföldről szerzünk be haditechnikai eszközöket, akkor itthon legyen kapacitás annak fenntartására és működetetésére, és meglegyen a javításokhoz szükséges logisztikai háttér is - olvasható az Infostart cikkében.

A haderő működéséhez, a haditechnikai eszközök fejlesztéséhez kapcsolódó egyik leglátványosabb terület a harcjárműfejlesztés, amelynek helyszínei mintegy hálózatba szervezhetők. A szegmens egyik erős pillérét fogja képezni Zalaegerszeg, ahol a Lynx páncélozott harcjárműveket fogják gyártani, majd vélhetően továbbfejleszteni is. Kapcsolódni fog hozzá Győrben a Rába Zrt., illetve Kaposváron a BM Heros társaság is. A felsoroltak kifejezetten a katonai járműfejlesztésre, -gyártásra, annak is a páncélozott elemeire fókuszálnak – magyarázta a szakértő, hozzátéve: öt hasonló terület adott, ami a légi járművekre vagy a légvédelmi képességekre, adott esetben lőszerek, lő- és kézifegyverek előállítására vagy a hírközlésre, a kibervédelemre, a telekommunikációra összpontosít.

A magyar haderőfejlesztést, tehát a nemzeti önerő megteremtését termesztetésen a NATO-n belüli elvárások is hajtják

– értett egyet Csiki Varga Tamás –, annak ellenére, hogy az észak-atlanti társulás alapvetően kollektív védelemre hivatott, tehát amennyiben támadás ér egy tagállamot, a többiek igyekeznek megsegíteni. Erre azonban senki nem képes, ha a saját hadere nem fejlett. Tehát a magyar célok illeszkednek a NATO elvárásaihoz, miközben a saját biztonságunkat is szolgálja.

Ugyanakkor, amikor döntés született arról, hogy nem lehet már tovább halogatni ezt a területet, az szélesebb értelemben geopolitikai stratégiai folyamatoknak volt a hatása.

Nemcsak Magyarország, hanem a szövetségesei biztonságpercepcióját is döntően meghatározták Oroszország 2014-es krími és kelet-ukrajnai agresszív lépései,

a Krím elcsatolása, valamint az a tanulság, hogy Oroszország kész és képes is katonai erőt alkalmazni akár Európa, akár a NATO-tagállamok szomszédságában. Erre a szakértő szerint mindenképp reagálni kellett a védelmi és elrettentő képességek megerősítésével.

A haderőmodernizáció első köre Magyarország esetében a készen vett termékeket jelenti: 2020-ban például már folyamatosan érkeztek helikopterek, valamint a Lepoard 2-es harckocsik A4-es verziói is itt vannak már és rajtuk a kiképzés is elkezdődött – így készülnek az újonnan gyártott Leopardok két év múlva várható érkezésére. Csiki Varga Tamás azt is megjegyezte, amennyiben a hazai hadipari gyártás már kielégíti a magyar igényeket, akkor lehet szó az esetleges világpiaci exportról.