Bekeményít Brüsszel: nem lesz pénz, míg nem változtat a magyar kormány

A korrupciós kockázatok kiküszöbölését és a közbeszerzési verseny átláthatóbbá tételét kéri az Európai Bizottság egy nyilvánosságra került dokumentum alapján - írta a Napi.hu.

A Reuters egy belső dokumentumra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzési rendszer reformját kérte Magyarországtól a rendszerszintű csalások visszaszorítása érdekében. És mindezt még azelőtt kellene végrehajtania a kormánynak, mielőtt az EU járványügyi helyreállítási alapjának, a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz (RRF) eurómilliárdjai elérhetővé válnának az ország számára.

Az RRF keretében a tagállamok számára 750 milliárd euró áll rendelkezésre a következő években, amelyet a gazdaság talpra állítására, digitalizálásra és a zöld gazdaságra történő átállásra kell fordítani. Ebből Magyarországnak 6,3 milliárd euró járna.

Az Európai Bizottság a január 26-i keltezéssel ellátott dokumentum szerint konkrét jogszabályi változásokat is megjelölt, amelyeket az Orbán-kormánynak végre kellene hajtania.

A dokumentumban az Európai Bizottság kijelenti, hogy "a közbeszerzésekben a verseny a gyakorlatban elégtelen", amelyek olyan "rendszerszintű szabálytalanságokra" vezethetők vissza, amelyek 2019-ben az uniós strukturális alapok fennállása óta a legnagyobb mértékű korrekciót eredményezték.

A dokumentum különösen az adatok átláthatóságát és hozzáférésének javítását jelöli meg, miután a Bizottság véleménye szerint ez fairebb és nyitottabb közbeszerzési eljárásokat eredményezne.

A Reuters az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF által készített jelentésre hivatkozva megjegyzi, hogy Magyarországon a 2015-2019-es időszakban az uniós forrásoknak közel 4 százalékát költötték el szabálytalanul, miközben az uniós átlag 0,36 százalék volt. A második legrosszabb eredmény Szlovákiáé volt 0,53 százalékkal (!).

A dokumentumban a Bizottság a szükséges jogszabályi változtatások között említi a nagyobb átláthatóságot, a valós versenyt az ajánlattevők között, valamint az elszámoltathatóságot a csalás elkerülése és a szabálytalanul elköltött támogatások visszafizetése érdekben.

A magyar kormány a Reuters dokumentummal kapcsolatban e-mailben feltett kérdésére egyelőre nem reagált - olvasható a cikkben.

A tagállamoknak az RRF-ből rendelkezésre álló forrásainak elköltésére egy nemzeti helyreállítási tervet kell elkészíteniük, amelyet az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell. A magyar kormány tervei itt találhatóak.

Közben álhírnek nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzési törvény módosítását kérte a magyar kormánytól.

A kormány semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében - jelentette ki Gulyás Gergely kedden az MTI-nek, miután előző nap a Reuters hírügynökségre hivatkozva több magyarországi médium is az európai bizottsági felszólításról cikkezett.

A Miniszterelnökség vezetője hozzátette: a kormány folyamatosan egyeztet a bizottsággal a helyreállítási alapról és a következő hétéves költségvetésről, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár jelenleg is Brüsszelben tárgyal.

A miniszter azt mondta, a kormány elvárja az Európai Bizottságtól, hogy teremtsen tiszta helyzetet, és azonnal cáfolja a megjelent felvetéseket, mert az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a saját forrásokkal kapcsolatos határozat ratifikációjához szükséges közbizalmat.

Kiemelte továbbá, hogy a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános.

A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy összességében az EU a belső piaci eredménytábla alapján 2019-ben a magyar közbeszerzési rendszert átlagos szintűnek értékelte.

Magyarország a legjobb mutatóval rendelkező tíz tagállam között van, és összesen öt olyan tagország van, amelynek kevesebb a "piros jelzése" - tehát olyan területe, ahol a bizottság változást ajánl -, mint a magyar kormánynak - mutatott rá Gulyás Gergely.

Jelezte ugyanakkor, hogy ettől függetlenül a kabinet külön elfogadott egy határozatot, amely az egy ajánlattevős közbeszerzések arányának jelentős - 15 százalék alá - csökkentését tűzi ki célul.

A miniszter megjegyezte végül: "mi voltunk azok, akik kifejezetten támogatták, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmében hozzunk szabályokat, és ne pedig általánosságban, nem ismert, jogállamiságinak nevezett politikai kritériumok mentén".