Magyarország továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama

Idén 26. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International (TI) Berlinben működő központja. Az eredmények alapján Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából, sőt, az Európai Unión belül immár Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozik. A korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 28-án mutattak be Budapesten.

Nem javult a hazai korrupciós helyzet a Korrupció Érzékelési Index legfrissebb eredményei szerint: Magyarország a megelőző évhez hasonlóan 2020-ban is 44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával, éppen csak felülmúlva a 43 pontos globális átlagot.

Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0-100-ig terjedő skálán. Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest.

A koronavírus-járvány egyben korrupciós válságot is hozott

A Transparency International berlini központja az adatokat elemezve rámutatott: a vizsgált országok többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, az országok kétharmada továbbra is 50 pont alatt teljesít a 0-100-ig tartó skálán. A szervezet kiemeli, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, amely sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett. Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott: „A COVID-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.”

Jogállami rombolás a pandémia árnyékában

A jogállamisági teljesítmény vonatkozásában a TI jelentése megállapítja: a koronavírusjárvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonása, beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását. A közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén.

Továbbra is tombol a haveri államkapitalizmus

A kormány a mostani krízisben is szembemegy a közgazdasági elmélettel és a fejlett országok gyakorlatával: keveset költött a munkahelyek megőrzésére és a szociális válság kezelésére. „Gazdaságpolitikai megfontolások mellett ennek az is oka lehet, hogy a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket” – mondta a TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója. A TI Magyarország jelentése példaként a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott közvagyon magánvagyonná alakítását, valamint a pandémia alatt a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említi.

Minden eddiginél fontosabb lesz az uniós források hatékony felhasználása

A 2014-2020-as költségvetési időszakban hazánk alacsony hatékonysággal használta fel az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokat, az egyajánlatos közbeszerzések aránya pedig különösen magas volt. Magyarország a 2021 – 2027. időszakban minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, – a befizetéseket levonva – kb. 40,6 milliárd eurót, szemben a 2014 – 2020. időszak 32,1 milliárd eurós összegével. Ezért különösen fontos, hogy hazánk a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket – mutat rá a jelentés.