Varga Judit: 16 éve mondott nemet a külhoni magyarságra a baloldal

"Már 16 éve, hogy a szégyen napján a baloldali hecckampánynak köszönhetően az anyaország cserben hagyta sok millió magyar testvérünket. -  írta közösségi oldalán Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter bejegyzésében emlékeztetett: "2010 óta a nemzeti kormány döntéseivel (többek között a kettős állampolgárság és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésével) igyekezett begyógyítani a sebeket, melynek köszönhetően folyamatosan erősödik a kötelék a külhoni és az anyaországi magyarság között."

A tárcavezető végezetül megjegyezte: "ugyan a baloldal egy része már belátta hibáját és elnézést kért a 16 évvel ezelőtti szégyenletes uszításért, de a főbűnös azóta is büszke akkori tettére."

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult.

Mádl Ferenc 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A szavazás élénk közéleti polémiát váltott ki, társadalmi és szakmai szervezetek sokasága kapcsolódott be a választási küzdelembe. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.