Hollik: az alapjövedelem "szellemi gyökere" azonos a kommunizmuséval

A Fidesz kommunikációs igazgatója kommunista blöffnek nevezte, a Párbeszéd országgyűlési képviselője ugyanakkor nagy lehetőségként értékelte a mindenkinek járó alapjövedelem gondolatát szerdán a Tranzit Garázsviták nevű rendezvénysorozatának harmadik állomásán.

Hollik István, a Facebookon online közvetített eseményen úgy fogalmazott, az alapjövedelem "szellemi gyökere" azonos a kommunizmuséval, mert azt üzeni, hogy ne az egyén, hanem az állam legyen felelős az állampolgárokért.

A kormánypártok az alapjövedelmet zsákutcaként, a segély alapú társadalom megvalósulásaként értékelik, amivel szemben a munka alapú társadalomban hisznek, amelynek lényege, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson - tette hozzá a kommunikációs igazgató.

Kiemelte, a munka nem pusztán pénzkereset, hanem egyben "Istentől kapott hivatás", amely célt ad az életnek, azon keresztül megvalósíthatja magát az ember és eközben hasznossá válhat a közösség számára.

Tordai Bence úgy vélte, a kormány "munkakényszert" hoz létre politikájával, aminek eredményeként a többségnek olyan állása van, amit nem szeret. Ezzel szemben az alapjövedelem mindenkinek biztonságot adna ahhoz, hogy - akár tanulással, továbbképzéssel - olyan munkát találjon, amelyben valóban örömét leli.

A Párbeszéd politikusa nem értett egyet Hollik István azon kijelentésével sem, hogy az alapjövedelem csökkentené a munkakedvet, szerinte ugyanis ezt bizonyította a finnországi kísérlet is.

A kormánypárti képviselő szólt arról is, a baloldal biztosan adóemeléssel teremtené meg az alapjövedelem forrását, Tordai Bence szerint azonban nem emiatt kellene emelni, hanem azért, mert jelenleg arányaiban a bank igazgatója és takarítója is ugyanakkora adót fizet.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 2022-es parlamenti választásra közösen készülő ellenzéki pártok egyelőre nem támogatják egységesen az alapjövedelem gondolatát, bár felmérések alapján a lakosság 65-80 százaléka mellette van.

A vita részvevőit kérdezték a következő uniós költségvetés körüli tárgyalásokról is. Hollik István úgy fogalmazott, kezd körvonalazódni egy olyan megoldás, amely már nem tartalmaz "ködös kritériumok" szerint alkalmazható brüsszeli zsaroló eszközöket, például a bevándorlással összefüggésben. Korai végső győzelmet hirdetni, ugyanakkor az kiderült: Magyarországot nem lehet megzsarolni - fogalmazott.

Tordai Bence azt mondta, úgy tűnik Orbán Viktor miniszterelnök "teljesen feleslegesen hadakozott". Megjegyezte, amennyiben a kormány továbbra is ragaszkodna a vétóhoz, akkor arra kérik az uniót, hogy az európai támogatásokat az önkormányzatokon keresztül juttassák el a magyar állampolgárokhoz.

Hollik István a koronavírus-járvány kezelésével összefüggésben arra kérte az ellenzéket, hogy ne politizálja át az egészségügyi védekezést. Aláhúzta, Magyarország sikeresen védekezett az első hullámban, ezzel szemben az ellenzék elégtelenre vizsgázott, mert csak a kormány ellen harcolt.

Tordai Bence erre válaszolva azt mondta, nem tartja sikeresnek az egészségügyi kormányzat jelenlegi tevékenységét és örülnének, ha az első hullámhoz hasonlóan most is kevesen halnának meg.

A Fidesz kommunikációs igazgatója a vita végén kijelentette, Szájer József ügye is jól mutatja, mi a különbség a kormányoldal és az ellenzék között. Kifejtette, a jobboldalon "Schmitt Páltól Szájer Józsefig" mindig van következménye annak, ha valami nem helyes, ellentétben a baloldallal. Példaként említette Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét és jobbikos politikusok antiszemita kijelentéseit.

Hollik István hangsúlyozta: az "ilyen személyes tragédiák és balhék" nem térítik el őket, hogy megvédjék azt a keresztény kultúrát, amire az európai életmód épül.

Tordai Bence válaszában azt mondta, "nem érdemes összevetni harmad-, negyedvonalbeli figuráknak a szerencsétlen Facebook-kommentjeit a kormányfő ideológusának antiszemita kirohanásával". "Az a kérdés, hogy hány Szájer József van még a Fideszben" - tette hozzá.

(MTI)