Varga Judit: "Tisztázzunk néhány dolgot"

Tisztázni kell néhány dolgot az uniós költségvetésről szóló végső döntéshez közeledve Magyarország és az Unió viszonya kapcsán - írta közösségi oldalán Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter szerint a hosszú tárgyalások során az uniós intézmények, egyes tagállamok és a hazai ellenzék sok kérdést belekevert a számok közé, melyeket most a tárcavezető pontokba szedett:

• Magyarország soha nem Európa ellen, hanem éppen Európáért és gyermekeink, unokáink európai jövőjéért küzdött és küzd.

• Magyarország az unió alapító atyáival egyetértve azt vallja, hogy Európa vagy  keresztény és humanista lesz vagy nem lesz.

• A magyar és az európai emberek döntő többsége határozottan úgy véli, hogy Európának nem szabad feladnia identitását és azokat az alapvető értékeit, amiktől Európa a világ legélhetőbb kontinense.

• Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor nem egy föderalista Európára, nem a globalizmusra és főleg nem az Európai Egyesült Államokra mondott igent, hanem az erős nemzetállamokra épülő egymást segítő és tiszteletben tartó szövetségre.

• A csatlakozáskor nem adtuk fel a nemzeti szuverenitásunk azon részét, hogy eldönthessük kivel akarunk együtt élni a saját hazánkban.

• Nem azért mondtunk igent az Unióba történő belépésre, hogy Brüsszel meghatározhassa számunkra, hogy mit tartunk családnak, mit hívunk házasságnak és kik és milyen feltételekkel fogadhatnak Magyarországon örökbe gyermekeket.

• Nem igaz, hogy a migrációs válság során Magyarország nem volt szolidáris a többi tagállammal, hiszen hazánk több százmilliárd forintot költött Európa határainak védelmére és igyekszünk helyben segíteni a bajba jutott embereket, mert úgy véljük, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell a rászorulókhoz eljuttatni.

• Nem Magyarország támadta a többi tagállamot a migrációs politikájuk miatt, hanem fordítva.

• Nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző, mondvacsinált jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva.

• Nem mi kritizáljuk azokat a tagállamokat, ahol nincs Alkotmánybíróság, vagy a kormány közvetlenül irányítja az ügyészséget, vagy ahol a politikai szereplők nevezik ki a bírákat, hanem fordítva.

• Nem mi kértük számon a jogállamiságot azon tagállamokon, ahol az utóbbi időkben folyamatosak a keresztények elleni brutális támadások és egyre gyakrabban fordulnak elő antiszemita atrocitások, hanem ők rajtunk.

• Szemben a magyar ellenzék állításával, az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az Uniós Szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az Unió közös költségvetéséhez.

• Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

"Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót."  -  olvasható a bejegyzésben.