Varga Judit: miért mindig csak a magyar rendszerrel van probléma?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap "Zsarolásról van szó" címmel közölt interjút a hírportálján kedden Varga Judit igazságügyi miniszterrel.

A politikus az európai uniós támogatások kiutalásának jogállami feltételekhez kapcsolása körüli vitáról szólva aláhúzta, hogy "Lengyelország és Magyarország a saját bőrükön tapasztalták, miről is van szó valójában: nem az értékekről, hanem az olyan országok közönséges zsarolásáról, amelyek nem követik a többségi trendet az olyan területeken, mint például a migráció vagy a családügy".

Arra a kérdésre, hogy mit javasol az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége munkájának révén az Európai Parlamenttel (EP) kidolgozott megoldás helyett, azt mondta, hogy a kormány támogat "egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".

"Ez csak a tagállamok közötti egyhangúság elve szerint lehetséges, hasonlóan az EU-Szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti esethez. Ehelyett a Bizottság egyáltalán nem objektív jelentéseit látjuk, amelyek nagyrészt azon nem kormányzati szervezetek véleményén alapulnak, amelyek teljes mértékben ellenzik a magyar kormány politikáját" - fejtette ki a miniszter.

Aláhúzta, hogy "egy perc alatt átmehetne Magyarország jóváhagyásával" egy olyan mechanizmus, amely a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács júliusi megállapodásában foglaltak alapján védené a közösség költségvetését.

Abban a megállapodásban szó sem volt jogállamisági mechanizmusról, és ha a német soros elnökség és az EP megegyezésével mégis bevezetnének egy ilyen mechanizmust, sérülne az az elv, hogy "semmi sincs eldöntve, amíg nincs minden eldöntve".

"Ezt többségi határozattal sem lehet megkerülni. Mi vagyunk éppen azok, akik védik a Szerződéseket, mert a jogállamiságot nem lehet a jogállamiság megsértésével megvédeni" - hangoztatta Varga Judit.

A jogállamiság magyarországi helyzetéről szólva leszögezte, hogy "Magyarország jogállam", amit az ügyészségek tagállamok közötti összehasonlítása egyértelműen ki is mutatna, de az Európai Bizottság elmulasztotta ezt az összehasonlítást a jogállamiságról szóló jelentésében.

Egy sor tagállami példát ismertetve felvetette, hogy vajon "miért mindig csak a magyar rendszerrel van probléma", amikor "Magyarországon az ügyészség teljesen független és csak a parlamentnek tartozik felelősséggel", a bíróságok pedig "szervezetileg teljesen függetlenek és saját maguk döntenek a bírósági elnökökről".

Hozzátette, hogy Magyarországon "a vádakat mindig kivizsgálják, még magas rangú politikusok esetében is, függetlenül a párthovatartozásuktól", a kormány és az ügyészség pedig "szorosan együttműködik az OLAF európai csalásellenes ügynökséggel".

Ezt mutatja a többi között, hogy az OLAF jelentésében szereplő ügyek 47 százaléka vádemeléshez vezet Magyarországon, holott az uniós átlag csupán 39 százalék - mondta Varga Judit, felvetve: "miért csak a magyarok és a lengyelek vannak állandóan a vádlottak padján?"

A sajtó helyzetéről elmondta, hogy a jogállamiság állítólagos hiányának bizonyítékául az újságírók által az Európa Tanácshoz intézett panaszok száma szolgál, míg egy másik, pontosan ugyanannyi panasszal rendelkező ország esetében az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ez viszonylag kevés.

Így "tehát van bizonyítékom, amikor megállapítom, hogy a jogállamisági jelentés állításai egyenlőtlenségen alapulnak, és pusztán ideológiai zsarolások. Ilyen alapra egyetlen szankciós mechanizmus sem épülhet fel" - jelentette ki az igazságügyi miniszter.

(MTI)