Keresztes: a Fidesznek nincs szüksége tudásra és műveltségre

A kormány az elmúlt 10 évben bebizonyította, hogy a tudomány területén is csak a saját hatalmi, politikai érdekeit akarja érvényesíteni: rátelepedtek a Magyar Tudományos Akadémiára, kancellárokat ültettek az egyetemek élére és milliárdokat vonnának el tőlük - olvasható Keresztes László Lóránt a Magyar Tudomány Napjára írt bejegyzésében.

"Ma már általánosan elfogadott, hogy a 21. század legfontosabb értéke a tudás. Ha valamikor szükség van a tudományra, akkor a korszakunkban biztosan, megannyi, egymással összefonódó kihívással néz szembe a világunk, amelyek megoldásában nagy szerepet kap a tudomány." - osztotta meg gondolatait az LMP frakcióvezetője

A 2018-as választás után a kormány nekifogott, hogy bedarálja a magyar tudományos életet. Köztudott, hogy innovációs és technológiai miniszter az Akadémia átalakítását követően megkapta a parancsot a felsőoktatás ellen folytatott végső támadás megindításához. Ennek következtében nagy erőkkel folytatódik a magyar tudományos közösség szétverése, a tudományos keretek átgondolás és valódi egyeztetések nélküli átalakítása, az MTA-kutatóintézetek felszámolása, átszervezése, a felsőoktatás leépítése, folyamatos megszorítások, az alsó- és középfokú oktatás további centralizálása, a pedagógusok vegzálása - írta a képviselő.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesznek nincs szüksége a tudásra, nincs szüksége műveltségre és pláne nincs szüksége olyan fiatal magyarokra, akik képesek önálló vélemények megfogalmazására. Több ez, mint hiba, ez a jövő leépítése, a tudás és a tehetséges fiatalok elüldözése, a tudományos-felsőoktatási közösség megalázása - magyarázta a frakcióvezető.

Keresztes szerint 2020-ra „beérett” a kormány felsőoktatási reformja, ugyanis újra drasztikusan csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Idén 91,4 ezren felvételiztek, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint 2019-ben - jegyezte meg. Az egész EU-ban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya - hívta fel a figyelmet.

Miközben az egyik oldalon a kormány milliárdokat vont ki a felsőoktatásból, addig a másik oldalon százmilliárdok mennek el gigaprojektekre és stadionokra. Ezzel a kormány be is árazza, mi a fontos számára. Nem is titkolja, hogy egyáltalán nem érdekli a jövő generációjának tudása és felkészültsége - osztotta meg véleményét a politikus.

Klebelsberg Kuno (vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922-32 között, akiről a kormány azt a központot nevezte el - KLIK, amely a közoktatás centralizációjának legfőbb szerve) szavaival üzennénk a kormánynak: „Az igazi műveltség fellendíti a gazdasági életet és gazdagságot teremt. Ellenben még a gazdag emberek és a társadalmak is tönkremennek igazi műveltség nélkül.” - zárta a sorokat.

A kormány 1997-ben hozott rendelete november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására. Az indoklás szerint a kormány ezzel kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudósközpontú értékrend kialakítását és elismerni a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett