Jobbik: így torzította el a számokat a KSH az átlagbér-számításnál

Júliusban a bruttó átlagkereset 401 ezer 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,9 százalékos emelkedéssel 413 ezer 360 forintra nőtt. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 395 ezer 900, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 ezer 300 forint volt, mindkettő 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

Z.Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke
A KSH adatait statisztikai hazugságnak nevezte pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, aki a hazai fizetések drasztikus emelését is sürgette.

Az ellenzéki politikus példaként említette, hogy az átlagbér-számításnál nem veszik figyelembe az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégek alkalmazottait vagy a kisadózó vállalkozók tételes adóját (katát) fizetők jelentős hányadát.

Hozzátette, torzítja a számokat az is, hogy a legkisebb keresetű, legkiszolgáltatottabb munkavállalók lettek a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek első áldozatai, az ő munkanélkülivé válásuk pedig tovább húzta felfelé a bérátlagot, akárcsak a védekezésben résztvevők egyszeri különjuttatása - írja az MTI.

Statisztikailag a Fidesz világában nem jelenik meg több mint másfél millió munkavállaló - fogalmazott a Jobbik alelnöke. A politikus sürgette: emeljék az illetményalapokat, ami szerinte a "cicomaberuházások, piramisépítések" költségének feléből megoldható lenne.

Szorgalmazta azt is, hogy a kormány csak olyan cégekkel kössön stratégiai együttműködést, amelyek vállalják, hogy - ha legalább lassan is, de - közelítik béreiket az európai fizetésekhez, a mikro-, kis- és középvállalkozások pedig kapjanak járulékcsökkentést azért cserébe, hogy az így megtakarított összeg egyharmadát bérfejlesztésre fordítják.