Foreign Policy: Mikor fogja az orosz nép megdönteni Putyin hatalmát?

Fehéroroszországtól Kirgizisztánon át Ukrajnáig a posztszovjet világot elsöprő népfelkeléseknek az elmúlt két évtizedben volt egy közös vonása: az Y, vagy más néven "Ezredfordulós” (jellemzően az 1980 és 1995 között születetteket soroljuk ide)  és a Z generáció (tagjai jellemzően 1995 és 2010 között születtek) magas részvételi aránya. Bizonyos szempontból úgy tűnt, Oroszország fiataljai lehetnek a következő "felkelők". A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt pár évben az orosz fiatalok voltak a legelégedetlenebbek az ország politikai rendszerével. A Foreign Policy annak próbált utána járni, Oroszországban miért nem tüntetnek a jelenlegi hatalom ellen.

Az egyik ok az lehet, hogy a fiatalabb generáció az alacsony születési mutatók miatt kisebbségben van az országban: magyarán, kevesen vannak ahhoz, hogy nyomást gyakoroljanak a hatalomra. Másodszor, ez a generáció Oroszországban tartózkodik az aktív politizálástól, csak a 30-as évük elején kezdi őket komolyabban érdekelni a téma.

Évekkel ezelőtt az elemzők még úgy gondolták, az orosz fiatalok nem akarnak szembeszállni Vlagyimir Putyin uralmával, antidemokratikusak, mélyen konzervatívak és nem hajlandóak harcolni a nyitottabb jövőért. Manapság viszont a 16 és 34 év közötti oroszok között található a társadalom nyugatbarát és toleráns szegmense, akik a lakosság idősebb korosztályával szemben nem kultiválják a paternalizmust (az elnyomó vezetési hozzáállást, amely teljesen figyelmen kívül hagyja az egyéni érdekeket és véleményeket - ehelyett saját véleményét, céljait erőlteti mindenki másra). A 25 év alatti oroszok az állam érdekei fölé helyezik az emberi jogokat. A fiatalabb generáció éppen ezért inkább az ellenzéket támogatja. 

Az életszínvonal romlása miatt egyre többen fordulnak el a hatalomtól. 2014 és 2018 között Oroszországban a reáljövedelem folyamatosan csökkent, és ahelyett, hogy orvosolták volna a problémát, az állami statisztikai hivatal inkább megváltoztatta a kategória számításának módszertanát, hogy kozmetikázza a számokat. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt 2020-ban az orosz reáljövedelem az elmúlt 20 év legnagyobb zuhanását produkálta. Sokak szemében népszerűtlen lett az ország vezetése a 2018-ban bevezetett magasabb nyugdíjkorhatár miatt is.

A júniusban és júliusban végzett közvélemény-kutatások szerint a 18–24 évesek a legkritikusabbak Putyin uralmával szemben, a megkérdezettek 62 százaléka gondolta úgy, hogy Oroszország rossz irányba halad (szemben más korosztályok átlagosan 40 százalékával). A felmérés szerint az orosz fiatalok csupán 7 százaléka bízik meg Putyinban. Egy másik, augusztusban végzett közvélemény-kutatás adatai alapján szemben a lakosság 40 százalékával a 18-24 közötti korosztály 23 százaléka, a 25-39 éves szavazók 31 százaléka adná le voksát a jelenlegi orosz elnökre, ha most lennének választások.

A fiatalabbak és idősebbek az ország gazdasági problémái és a kilátástalan jövő miatt elégedetlenek a hatalommal. Vannak azonban korosztály-specifikus kérdések is, amelyek leginkább a fiatalabb oroszok eltérő médiaszokásaihoz kapcsolódnak. A külső információforrásokhoz való hozzáférés miatt az orosz fiatalok kevésbé vannak kitéve a Kreml propagandájának, emiatt jobban viszonyulnak az állami média által folyamatosan démonízált Egyesült Államokhoz is. Oroszországban gyakran cenzúrázzák az internetet, büntetik a Putyinnal szemben kritikus hangnemben fellépő személyeket, amit szintén nem tolerál a fiatalabb generáció.

A Foreign Policy szerint az internet elterjedése és az ellenzéki érzelmek növekedése miatt dőlhet meg az orosz elnök hatalma.

Számos fontos akadály azonban továbbra is fennáll. Először is a fiatalabb korosztály kisebbségnek számít az orosz lakosság körében, részarányuk folyamatosan csökken A 2019-es népszámlálás szerint a 15–29 éves polgárok a teljes lakosság csupán 16,5 százalékát tették ki. Ez az 1989-2003 közötti, viszonylag alacsony születési aránynak köszönhető. 2010-ben az említett korosztály Oroszország lakosságának 24 százalékát tette ki. Ez a szám bár lényegesen kisebb, mint a posztszovjet térség számos ázsiai köztársaságában, hasonló a fehéroroszországi adatokkal, ahol a lakosság 17,7 százaléka a 15–29 éves korosztály . 

A politika iránti alacsony érdeklődéssel magyarázható, hogy a hatalommal szembeni elégedetlenség ellenére az elmúlt évtizedben az oroszországi ellenzéki tüntetéseken a fiatalok aránya nem nőtt, a demonstrálók mintegy 20-30 százaléka tartozott ebbe a korosztályba. A fiatalok inkább az online felületeken osztják politikai nézeteiket. A közvélemény-kutatások szerint a 14–29 év közötti lakosok csupán 20 százalékát érdekli a politika, és csak 7 százalékuk szeretne aktívan részt venni benne a jövőben. Az idősebbekhez képeset fele annyian kísérik figyelemmel a híreket, vitatnak meg politikai kérdéseket, harmadannyin vesznek részt választásokon.

A fiatalabb korosztály gyakorlatilag nem vett részt a 2020. június 25. és július 1. között zajlott oroszországi alkotmánymódosító népszavazáson sem.

A népszavazás során az Oroszországi Föderáció szavazópolgárai arról döntöttek, hogy elfogadják-e Vlagyimir Putyin elnök 2020. január 15-i javaslatát az ország alkotmányának módosításáról.

A 206 módosításról egy csomagban szavaztak. Ezeket az orosz parlament már márciusban jóváhagyta. Közülük a legfontosabbak azok, amelyek előírják, hogy az elnöki tisztséget egy ember legfeljebb két ciklusban töltheti be (ellentétben a most érvényben levő rendelkezéssel, amely ezt két egymást követő mandátumra korlátozza), valamint a hatályba lépéskor hivatalban lévő elnök esetében „lenullázzák” eddig letöltött mandátumait, azaz Putyin még kétszer jelöltetheti magát.

A szavazáson 74 114 217 szavazatot adtak le az orosz választópolgárok (a részvételi arány így 62,16% volt); ezek közül 604 951 érvénytelennek bizonyult. Az érvényes „igen” szavazatok száma 57 747 288 volt; ez a szavazójogosult polgárok számának 77,92 százaléka. A szavazás így erdeményes volt, és a választópolgárok az alkotmánymódosítási csomagot elfogadták.

Bár Oroszországban az Y és a Z generációra jelenleg a politika iránti közömbösség jellemző, a közvélemény-kutatások eredményei azt sugallják, az idő múlásával ez változni fog. A legutóbbi felmérések kimutatták, hogy a jelzálogkölcsönök, a gyermekvállalás, a különköltözés a szülőktől arra ösztönzi a fiatalokat, hogy jobban érdeklődjenek a politika iránt. A politikai aktivitás növekedésével ez a korosztály már valós veszélyt jelenthet Putyin hatalmára - írja a Foreign Policy.

Eközben egy másik tanulmány azt mutatja, hogy a polgári és politikai aktivizmus nagyobb azoknak a 16-34 éves oroszoknak a körében, akik folyékonyan beszélnek idegen nyelveket és jártak külföldön. 

Oroszország azon fiatal polgárai, akik akár rövid időre is, de el hagyták az országot, nagy hajlandóságot mutatnak az önálló gondolkodás felé. A kapcsolatok más országok értékeivel, normáival, elképzeléseivel megváltoztatják az emberek megítélését arról, hogyan kellene mindennek az országban működnie. Ez azt jelentheti, hogy az oktatási csereprogramok kibővítése az Egyesült Államokkal növelheti az orosz fiatalok politikai aktivitását.