Deutsch szerint hidegháború folyik az EU-ban


Az Európai Uniót legyengítő megosztottság felszámolása érdekében véget kell vetni a tagállamokkal szemben viselt politikai és ideológiai hidegháborúnak és a kettős mérce alkalmazásának - jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerdán Brüsszelben abban a plenáris EP-vitában, amely Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek az unió helyzetét értékelő beszédét követte.

A magyar EP-képviselő arról beszélt, hogy az unió mindennapjait súlyos megosztottságok terhelik, amelyek miatt elvesztette vezető szerepét a világban.

Deutsch Tamás véleménye szerint az unión belüli intézményes megosztottság felszámolására az Európai Bizottságnak egyebek mellett kezdeményeznie kell, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban. Továbbá haladéktalanul javaslatokat kell tennie a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-k) hátrányosan megkülönböztető jogszabályok, így a szállítás és a szállítmányozás területén is megosztottsághoz vezető versenyhátrányok megszüntetésére.

Aláhúzta: azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról. Évtizedes uniós tagságuk ellenére ezen országok állampolgárai még mindig kirekesztettek a szabad mozgást biztosító európai rendszerből. Ez az állapot szintén szomorú szimbóluma az unió megosztottságának - emelte ki.

Az uniós bizottságnak szerinte olyan új jogalkotási javaslatokat kell megfogalmaznia egyebek mellett a klímavédelem, a szociális pillér és a bevándorlás kérdéseiben, amelyek nem újabb vagy a jelenleginél mélyebb megosztottsághoz, ideológiai vitákhoz vezetnek, hanem amelyek a tagállamok és az uniós intézmények széles körű támogatását élvezik.

Az Európai Bizottság elnökének az uniós források elosztására vonatkozó terveiről a fideszes képviselő magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az uniós bizottság hamarosan megjelenő jogszabálytervezete a források szabályos, az alapszerződésben megfogalmazott értékeket szolgáló felhasználását irányozza elő. Von der Leyen az unió pénzügyi érdekeinek védelméről beszélt - húzta alá.

Az uniós bizottság elnöke "láthatóan letett arról a helytelen elképzeléséről, hogy a politikai furkósbotként használható jogállamisági mechanizmust mantrázza" - tette hozzá Deutsch Tamás.

Korábban Von der Leyen az unió helyzetét értékelő első beszédében hangsúlyozta, az európai egészségügy törékenységének felszámolásához az Európai Uniónak több forrást kell biztosítania, illetve meg kell erősítenie az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Járványügyi Központot (ECDC).

Ezek mellett kutatásokat támogató európai orvosbiológiai ügynökség létrehozására van szükség, valamint gyógyászati termékek készletének létrehozására. Továbbá egy egészségüggyel foglalkozó globális csúcstalálkozó összehívását javasolja Olaszországban.

A bizottság elnöke kijelentette: Európa stabilitásához vissza kell állítani a munka méltóságát. Ennek érdekében az uniós bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a tisztességes minimálbér rendszerét. A munkát meg kell fizetni, tisztességes minimálbérre van szükség - húzta alá.

Von der Leyen beszédében azt közölte, hogy a testület még szeptember vége előtt bemutatja az összes tagállamra vonatkozó első jogállamisági jelentését. Ígéretet tett arra is, hogy az uniós forrásokat a jogállamisági normák biztosítása mellett költik el az uniós szerződésekben rögzítettek szerint.

Kijelentette: szigorítani kell az EU 2030-ig megfogalmazott új környezetvédelmi, köztük a kibocsátáscsökkentési célkitűzésein. A jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kellene inkább csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását. A klímacélok elérhetőek, megvalósításuk azonban drasztikus változást követel az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és a közlekedés terén is. A célok megvalósításhoz európai "hidrogénvölgyek" létrehozására van szükség az európai ipar, a járműgépgyártás megújítása, valamint a vidéki élet színvonalának javítása érdekében - mondta.

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes sarkalatos pontjainak felülírását is lehetővé tevő, nemrégiben bemutatott londoni törvénytervezettel összefüggésben azt mondta, a megállapodás egyes elemeit nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy egyoldalúan módosítani. A megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása bizalom és jóhiszeműség kérdése - húzta lá.

Az unió ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás biztosítsa az állampolgárok jogait, az unió pénzügyi érdekeit, az egységes piac sértetlenségét és az Ír-sziget békéjét fenntartó nagypénteki megállapodást - húzta alá.

A jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások nehezen haladnak, az unió által elvárt lényeges előrelépéseket a szeptember végi határidő közeledtével sem sikerült elérni. A megállapodás létrejöttének esélye minden nappal halványul.

A migrációval összefüggésben azt mondta, az Európai Bizottság minden uniós tagállamot arra kér, hogy a szolidaritás jegyében fokozza erőfeszítéseit a migrációs kihívások kezelésében, hiszen egész Európának ki kell vennie ebben a részét. Egy hatékony közös európai cselekvés érdekében az Európai Bizottság a jövő hét folyamán bemutatja új migrációs paktumát. Ebben a bizottság hangsúlyt fog helyezni a menedékjog megszerzésének és a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésének rendszerére, illetve lépéseket fog tenni az embercsempészek elleni küzdelem, a külső határok megerősítése, és az unión kívüli országokkal ápolt partnerség elmélyítése érdekében is.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az uniós bizottság a rasszizmus elleni, valamint a vallási, illetve a nemi alapú megkülönböztetés felszámolását célzó cselekvési tervet kíván bemutatni.

"Itt az ideje egy valóban rasszizmusellenes unió megteremtésének. Nincs helye a szexuális kisebbségektől mentes övezetek kialakításának Európában" - hangsúlyozta.

A bizottság uniós szintű jogszabályok szigorítását fogja javasolni a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények minden formája tekintetében. Javítani fogja a rasszizmus történelmi és kulturális okaival összefüggő ismeretekhez való hozzáférést, valamint koordinátort fog kinevezni, aki a rasszizmus elleni küzdelem összehangolásáért lesz felelős - közölte.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt közölte, karnyújtásnyira kerültek a magyarok az európai minimálbérhez és az egészségügyi unióhoz.

"Hiszünk benne, hogy a tisztességes megélhetés, a tisztességes bér és a magas szintű egészségügyi ellátás minden európai magyarnak jár" - fogalmazott a képviselő.

Molnár Csaba DK-s EP-képviselő az Ursula von der Leyen az unió helyzetét értékelő beszédét követő vitában felszólalva azt mondta, hogy a jelenleg tapasztalt rendkívüli idők rendkívüli tettekre sarkallták az Európai Uniót, így születhetett meg az európai munkahelyeket és állampolgárokat védő gazdasági mentőcsomag. Szavai szerint azonban Orbán Viktor miniszterelnök akadályozni kívánja a csomag elfogadását az abban szereplő - a jogállamiságot érintő - politikai feltételrendszer miatt. A képviselő véleménye szerint ragaszkodni kell ezen feltételekhez, amelyek nemcsak az európaiakat, de a tisztességes magyar emberek millióit is védik.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, kétségek vetődnek fel az Európai Bizottság szavahihetőségét illetően. A bizottság többször hangoztatta ugyanis azt, hogy nem köt kompromisszumot a jogállamiság kérdésével kapcsolatban, a szavakat azonban nem követték tettek. Arra emlékeztetett, hogy a nemrégiben Magyarországon járt Annegret Kramp-Karrenbauer német honvédelmi miniszter "a magyar történelem egyik legnagyobb fegyverkereskedelmi szerződését tárgyalta le". Nem csoda, hogy így nincs előrelépés a magyar jogállamiság ügyében - hangoztatta.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében történelmi áttörésnek nevezte Ursula von der Leyen kiállását az egészségügyi unió koncepciója mellett. Áttörésként értékelte azt is, hogy az Európai Bizottság elnöke felvetette a tagállami egészségügyi kompetenciák újragondolását is, ami - véleménye szerint - elengedhetetlen az egészségügyi rendszerek között meglévő súlyos egyensúlytalanságok megszüntetéséhez.

"Erős egészségügy nélkül nincs erős nemzet. Erős ellátórendszerek nélkül nincs erős Európa" - fogalmazott a szocialista képviselő.